A hulladékkoncessziós kormányelképzelések tavalyelőtti közzététele, a lehetőség megpályáztatása, a “nyertes” idén nyári kihirdetése és az azóta zajló előkészületek dacára máig nem egyértelmű, az új rendszer kiterjed-e a lakossági fémhulladékra.
Az építési-bontási hulladékok és azok fém-összetevői nem tartoznak a települési körbe, így az intézményi résztevékenységbe sem – közölte la Népszava értesülései szerint nyolc ágazati érdekképviselet október eleji megkeresésére az illetékes Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).
Az olajcég javasolhatta a koncessziót
“A Mol azt mondta, hogy persze ő nagyon szívesen foglalkozik a műanyaghulladék feldolgozásával, ha valaki neki azt tudja garantálni, hogy ha épít most egy gyárat, akkor ez a gyár harminc év múlva működni fog. (…) Azt mondtuk, hogy ez egy érdekes ötlet, akkor írjunk ki egy olyan koncessziós rendszert, ahol az üzleti szándék van mögötte (…). És egyébként ezt bízzuk egy olyan cégre, aki erre valószínűleg alkalmas. A Mol magyarországi hálózata elegendően nagy (…) és hát úgy tűnik, hogy a Mol ezt ambicionálja” – fogalmazott Palkovics László technológiai és ipari miniszter a Mathias Corvinus Collegium október végi, Új feladatok, új megoldások című rendezvényén.
Az – elsőként a Telex által kivonatolt – nyilatkozat alapján egyértelműnek látszik, hogy a hulladékkoncessziós rendszert a kormány eleve a későbbi nyertes, vagyis a Mol kezdeményezésére dolgozta ki. Némelyek szerint a tárcavezető nyilatkozata bűncselekmény gyanúját is felvetheti. A Mol tizedét a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány birtokolja. A Népszava tegnapi megkeresésére, miszerint a kormány valóban a későbbi kedvezményezett, vagyis a Mol felvetésére dolgozta-e ki a koncessziós rendszert, illetve intézkednek-e az alvállalkozói kiírás kapcsán, a TIM propagandafordulatokba ágyazva furamód csak azt ismételte meg, hogy a koncesszió kezdő időpontja az erre kötött szerződés része, így az nem módosítható.
A Népszava korábbi beszámolója szerint a szervezetek többek között azt kifogásolták, hogy a települési szilárd hulladék begyűjtésére és kezelésére jövő év július 1-től 35 éves koncessziót elnyerő Mol a közszolgáltatáson kívüli, – általuk képviselt – úgynevezett intézményi szereplőknek szóló alvállalkozói pályázatot az építési-bontási hulladékok feldolgozására is kiírta, miközben arra szerintük a Mol koncessziós megbízása nem terjed ki. Egy forrásunk úgy fogalmazott, hogy a vita lényegében az építési-bontási hulladékokhoz sorolt lakossági fémleadásokról szól.
Az érdekképviseletek a tisztázatlanságok miatt a Moltól a kiírás felfüggesztését, a szaktárcától pedig a koncessziós hulladékrendszer 2023 július 1-i kezdő időpontja, valamint a jogszabályokban rögzített köztes határidők kitolását kérték. Egyszersmind figyelmeztettek, hogy a bizonytalanságok több tízezer munkavállaló állását veszélyeztetik. Nem élesíti a képet, hogy bár a kormány a Mollal kötött koncessziós szerződést nyilvánosságra hozta, annak a – megbízásban szereplő konkrét tevékenységeket felsoroló – mellékleteit nem. A TIM válaszlevelében rögzítette: az új rendszer kezdő időpontján már csak azért sem áll módjukban változtatni, mert az a koncessziós szerződés része. De a köztes határidőkön még gondolkodnak.
Bár a Mol „intézményi” alvállalkozókra vonatkozó kiírása titkos, egyes vélemények szerint az az érintett, eddig jellemzően értékes hulladékok feldolgozását végző cégek számára igen előnytelen.
Mindazonáltal a Mol a pályázatok befogadásának meghosszabbított, október végi időpontjában lezárta az alvállalkozói kiírást. A lap értesülései szerint az érintett cégek többsége élt a beadás lehetőségével, de ezekben zömmel kérdéseket és feltételeket fogalmaztak meg.
A Mol a jogszabályok szerint jár el – válaszolták az olajcsoportnál a lap ama kérdésére, hogy a keretek tisztázása érdekében tervezik-e a hulladékos alvállalkozói kiírás felülvizsgálatát. A határidőt a nagy érdeklődésre tekintettel hosszabbították meg. Döntés – szavaik szerint – jövő év első felében várható-írta a Népszava.
Nyitókép: shutterstock
