A rovat kizárólagos támogatója

A tervezettnél 10, esetleg 20 évvel tovább működne a paksi atomerőmű a formálódó tervek szerint. Lehetőleg környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás nélkül. Azóta, hogy 2013 őszén Orbán Viktor bejelentette, a nukleáris kapacitás bővítésének köszönhetően „négy-öt éven belül” Magyarországon lesz a legolcsóbb a villamos áram, az új kapacitások belépése egyre későbbre tolódik.

Nem verték nagy dobra, hogy a nemrég lezárult üzemidő-hosszabbítási procedúra után további tíz évvel tolná ki négy, egyenként 500 megawattos blokkja működésének idejét a Paksi Atomerőmű Zrt. Noha a magyar áramtermelés közel felét adó létesítményről van szó, ez csak a hírhedten rosszul kereshető Közbeszerzési Értesítő alapos bogarászásából derül ki, szemben „az atomerőmű mérnököt keres” vagy „ingyenesen elérhető a Fizikai Szemle” típusú hírekkel, amelyekkel a cég honlapján is találkozni.

Az erőműcég az eredetileg 30 évesre tervezett üzemidő akár 60 évre hosszabbításáról íratna megvalósíthatósági tanulmányt – ami bevett gyakorlat például az USA-ban. A közbeszerzési eredményhirdetés határideje a múlt héten lejárt, de nyertesről egyelőre nincs hír. Mindenesetre racionális elképzelés egy vadonatúj telephely helyett a már meglévő, nemzetközi összehasonlításban is jó biztonsági mutatókkal működő nukleáris létesítmény feltuningolása, ami elvileg az új blokkok árának töredékéért megvalósítható. De más is lehet a háttérben.

Azóta, hogy 2013 őszén Orbán Viktor kormányfő bejelentette, a nukleáris kapacitás bővítésének köszönhetően „négy-öt éven belül” Magyarországon lesz a legolcsóbb a villamos áram, az új kapacitások belépése egyre későbbre tolódik. Aszódi Attila, a Paks II.-beruházás későbbi kormánybiztosa már akkor is kétszer ennyire becsülte – még optimális esetben is – egy új atomerőmű-építés időtartamát, majd a magyar–orosz kormányegyezmény 2026-ban jelölte meg az átadás legkorábbi időpontját. Azóta három-négy éves csúszást ismert el Süli János illetékes tárca nélküli miniszter, de még azt sem tudni, hogy az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) mindent rendben talál-e a két, egyenként 1200 megawattos blokk engedélyezési dokumentációjában.

Paks II. késlekedésétől azonban függetlennek tűnik a mostani közbeszerzés. Az első üzemidő-hosszabbítás előkészítését is megvalósíthatósági tanulmánnyal kezdte az erőmű, szintén 12 évvel a legrégebbi blokk tervezett leállása előtt. Az viszont merőben új, hogy a dokumentum szerint „felül kell vizsgálni a hazai jogszabályi környezetet”, beleértve a környezetvédelmi engedélyeztetés mikéntjét, és „javaslatot kell tenni az akadályok feloldására”. A kiírásból kiderül: a cég kifejezetten számol azzal a lehetőséggel, hogy az üzemidő-hosszabbítás kikerül a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásra kötelezett tevékenységek közül. Ez több mint meghökkentő ahhoz képest, hogy még egy kerékpárút leaszfaltozása is engedélyköteles.

„Ez nevetséges. A kiíró nagyon bízhat a lobbierejében” – kommentálja tömören Lux Iván, az OAH egykori főigazgató-helyettese. Pedig aligha alaptalan a paksi bizakodás, hiszen a kormány már az OAH önállóságának megnyirbálásával is próbálkozott. A nemzetközi nukleáris biztonsági előírások és a hazai szakmai felzúdulás miatt ez a kísérlet aztán elhalt. A környezetvédelmi szabályok mellőzését azonban a kiemelt beruházások jogi kategóriájának 2006-os létrehozása óta egyre kiterjedtebben alkalmazza a kormány, amely csak gáncsoskodást lát a – valóban időigényes – vizsgálódásokban. Hatásvizsgálat nélkül könnyebb lehet elfogadtatni például azt, hogy a Duna hozama aszályos időben is elegendő lesz az összesen hat blokk hűtésére, vagy hogy a folyó túlmelegedése nem károsítja az élővilágot. Jóllehet ez már ma is kétséges, és a klímaváltozás miatt a kockázat csak nőni fog.

SZABÓ GÁBOR
HVG 2020/31

Meddig élhet?

A 30 éves üzemidőre tervezett Paksi Atomerőmű számtalan biztonsági felülvizsgálaton esett át, mire engedélyt kapott a további húszéves működésre. A legkényesebb a reaktortartály, amely hatalmas nyomásnak, hőnek áll ellen, és a neutronsugárzás hatására az üzemidő alatt egyre ridegebbé válik. Léteznek módszerek ennek kezelésére, amikor viszont ez már nem lehetséges, akkor vállalhatatlan kiadással járna a tartálycsere. „A blokkok gőzfejlesztőivel hasonló a helyzet, gépészetileg cserélhetők ugyan, de ez akkora épületbontással járna, ami gazdaságtalanná tenné ezt a műveletet. A megvalósíthatósági tanulmánynak foglalkoznia kell a vasbeton épületek állapotával, az irányítástechnikai rendszerekkel, a több száz kilométernyi kábel állapotával, esetleges cseréjével” – magyarázza Aszódi Attila egykori kormánybiztos, a BME tanára.

„A BME Nukleáris Technikai Intézetében végzett szimulációs számításaink szerint a várható hazai áramkeresletet 2040-ben 5500–6500 megawattnyi alaperőművi kapacitás elégítené ki. 2026-ig leáll a Mátrai Erőmű, tehát kereslet mindenképpen lesz a paksi – esetleg 4400 megawattnyi – kapacitásra” – állítja a professzor. Szerinte a magyar–orosz szerződés megkötésekor nem látszott, hogy Európában előrehozzák a szenes erőművek bezárását, ami még könnyebbé teszi az esetleges átmeneti hazai áramfelesleg piaci elhelyezését. Akár még Paks I. és Paks II. meghosszabbított párhuzamos termelése esetén is.

Meglehet. Mindenesetre sajátos döntés-előkészítésre utal, hogy a kormány sem az orosz hitelszerződés aláírásakor – amely Paks II. esetleges késedelmére tekintet nélkül 2026-tól kezdődő törlesztést ír elő –, sem a megtérülési számításnál nem vette figyelembe a bizonytalansági kockázatokat. A megtérülést igazoló legtekintélyesebb kimutatás – a brit Rothschild &Cie tanulmánya – leszögezi, hogy az alapadatokat a magyar kormánytól kapta, és azokat ellenőrzés nélkül használta föl. Ezek szerint a kormány 2015-ben nem tartotta szükségesnek annak figyelembevételét, hogy Paks II. blokkjai nem kapacitást pótolnak, hanem esetleg a négy meglevő blokkal párhuzamosan működnek, akár több mint két évtizeden át. Süli János tárca nélküli miniszter, elődjéhez hasonlóan, a paksi „kapacitás fenntartásáért” felelős. Ha a tanulmány megvalósítandónak mutatná Paks I. élettartamának megnyújtását, akkor ezt a titulust a kész átverés show elemeként emlegetheti majd az utókor.

Kapcsolódó anyagok:

A kormány nem készült fel a paksi erőmű lebontására

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek