Szintet lépett a veszélyérzet, de az arra adott reakciók intenzitása is Finnországban, ahol az elmúlt hónapokban sorra jelentek meg és erősödtek fel aggályok az ország északi részén új atomerőművet építeni szándékozó oroszokat illetően. A beruházás legfőbb engedélyét, az építkezés megkezdéséhez szükséges zöld jelzést évek óta megszerezni képtelen Hanhikivi-projekt ugyan a 6. nukleáris reaktort adhatná Finnországnak, de az Oroszországra váró gazdasági szankciók nélkül is kihátrálnak a projektből.
Az YLE.fi, finn közszolgálati médiaportál tegnap élesített egy cikket, amelyben két finn professzor élesen bírálta a Fennovoima projektet. A Paks II. mintaprojektjének is tekintett, de eddig leginkább az új magyar atomerőmű építésével kapcsolatos problémákat is visszatükröző Hanhikivi-1 beruházásról eddig is jelentek meg kritikák, de a hétfő este óta kiéleződött orosz-ukrán konfliktus a vészjelzésekre erősen felhívta a figyelmet.
A két tudós – Kari Liuhto nemzetközi üzleti és gazdasági, illetve Veli-Pekka Tynkkynen orosz környezetpolitikai professzor – arról beszélt, hogy az orosz cégek résztulajdonában lévő Fennovoima atomerőművi projekt miért rejt nagy kockázatokat magában, és hogy ez a kockázat egészen addig visszavezethető, hogy a tervezett reaktort építeni szándékozó Roszatom Oroszország nukleáris fegyvereinek is a gyártója.
“Ha a jelenlegi elképzelések szerint befektetünk az orosz atomenergiába, akkor közvetlenül támogatjuk az orosz atomfegyver-termelést, és ezen keresztül Vlagyimir Putyin geopolitikai céljait is” – magyarázta Tynkkynen. Liuhto szerint pedig a projekt mostanra túlságosan kockázatossá vált, ami miatt az utóbbi években egyébként pusztán üzleti alapon fejlődő-araszoló beruházás kérdését – a tegnapelőtt esti Putyin-bejelentéstől függetlenül – idén napirendre kell vennie a kormánynak. Ám az oroszok ukrajnai támadása miatt “véleményem szerint a Fennovoima-projektet le kell állítani” – tette hozzá.
Az orosz specialista Tynkkynen úgy véli, hogy ma már az egyáltalán nem reális elképzelés, hogy az energiapiacok és a kölcsönös kereskedelmi függőségek megteremthetik a békét Putyin Oroszországa és a Nyugat között. Sőt: szerinte a Hanhikivi-1 építésébe 2014-ben beengedett oroszok valójában éppen, hogy nem a finn energiafüggetlenséget, hanem Oroszországhoz láncolná az ellátást. ( Lásd a magyar gyarmatosítást)
A Rosatomnak lehetősége van arra, hogy ezen a projekten keresztül befolyásolja Finnországot. És ezt bizonyos értelemben töltött fegyvernek kell tekinteni – mondta Tynkkynen.
A YLI azt írta, hogy az ügyben megkeresték a Fennovoimát is, de az nem volt hajlandó kommentálni az ügyet. Ezzel azonban még nincs vége, mert a Helsinki Sanomat mégis a falhoz állította a céget azzal, hogy lehozta azt az interjút, amit Esa Härmäläval, a Fennovoima igazgatótanácsának elnökével akkor készítettek, amikor Vlagyimir Putyin katonákat rendelt Kelet-Ukrajnába. Az újság azt firtatta, hogy az aktuális helyzet miként befolyásolja a finnországi atomerőmű-építést, illetve annak orosz finanszírozását.
Härmälä úgy nyilatkozott, hogy a munka a megszokott módon folytatódik, és a tulajdonosok továbbra is elkötelezettek a projekt iránt. Az ukrán-orosz feszültség “nem jelenik meg a mindennapi munkában” – mondta Härmälä. Vagyis a Fennovoima és a Rosatom továbbra is a Hanhikivi-1 atomerőmű építési engedélyének megszerzésére hajt, az ehhez szükséges, a STUK által bekért dokumentumok legyártására fókuszál, és a célja, hogy még az idén megszerezze az építési engedélyt.
Finnországban kiborult az orosz atombili
Finnországi forrásból tudjuk, hogy a téma tegnap óta gyakorlatilag felrobbant a finn médiában, és annál már jóval nagyobb hőfokon ég az ügy, mint amikor tavaly ősszel a Védelmi Minisztérium felvetette annak szükségességét, hogy az oroszok atomerőmű építési projektben való jelenléte az eszkalálódó geopolitikai helyzetben egy alapos energiaszuverenitási és energiabiztonsági elemzés készüljön. Alig egy hete a napi.hu megírta azt is: vizsgálódni kezdett a közszolgálati média azért is, mert az atomerőmű építésére összehozott projektcégből finn vállalatok ugranak, illetve akarnak kiugrani. Ez pedig nem csak a többségi részesedéssel bíró finn cégszövetségnek kínos, hanem azzal a veszéllyel is járhat, hogy ha az oroszok további tulajdonrészleteket szereznek meg a cégből, Finnország elveszítheti az irányítást a projekt felett.
A Helsinki Sanomat azonban most kétszer is konkrétan rákérdezett az igazgatósági elnöknél a projektben való elkötelezettséget és a folytatást illetően, ám Härmälä a válaszadás elől a “nincs érdemi információm” hangoztatásával kifarolt. Az újság viszont megírta, hogy az Outokumpu, a Fennovoimában a legnagyobb, több mint 25 százalékos részesedéssel bíró finn cég, amely a tervezett atomerőműtől 200 kilométerre korszerű acélművébé szánná majd a Hanhikivi-i áramot is, úgy becsüli
a beruházási kockázatok mostanra olyannyira megnőttek, hogy a cég Fennovoimában lévő részesedésének az értéke nullára csökkent.
A napi.hu által idézett Helsinki Sanomat megkereste a témával a gazdasági minisztert is: Mika Lintilä a lappal azt közölte, hogy a kormány új biztonsági elemzést kért, mivel azt most már megköveteli a Honvédelmi Minisztérium. Bár az egyeztetések ez ügyben még zajlanak Lintila szerint a kelet-ukrajnai lázadó régiók függetlenségének elismerése és csapatok küldése a térségbe hatással lesznek a finnországi erőmű általános biztonságának értékelésére használt kritériumokra.
“Egyértelmű, hogy mindez jelentősen megváltoztatja a mérlegelési szintet” – közölte.
