Az uniós szakpolitikák foglalkoznak az erdők biológiai sokféleségével, megőrzésével és az erdőket érintő éghajlatváltozás kezelésével, azonban hiányosságok mutatkoznak a rendelet tagállami végrehajtásában, és gyakran hiányoznak az ellenőrzések az Európai Bizottság részéről – közölte az EU luxembourgi székhelyű számvevőszéke.
Az Európai Számevőszék tegnap közzétett jelentésében közölte, noha az erdővel borított terület az Európai Unióban gyarapodott az elmúlt 30 évben, az erdők állapota folyamatosan romlik. A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó uniós erdőgazdálkodási stratégia és a vonatkozó fő uniós szakpolitikák áttekintése alapján a számvevőszék rámutatott: az erdőterületek sokkal kevesebb támogatásban részesülnek az uniós költségvetésből, mint a mezőgazdaság, noha az erdőkkel borított, illetve a mezőgazdasági hasznosítású terület nagysága szinte megegyezik.
Az erdészet uniós finanszírozása a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésének kevesebb mint 1 százalékát teszi ki. A támogatás elsősorban a védelmi intézkedések, valamint az erdőtelepítés és az erdőterületek helyreállításának támogatására irányul. Az erdészet uniós finanszírozása 90 százalékban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül történik.
A számvevők emlékeztettek: az unió több stratégiát fogadott el az uniós erdők gyenge biológiai sokféleségének és védettségi helyzetének kezelésére. Azonban az erdei élőhelyeket érintő természetvédelmi intézkedések célja az állapot fenntartása, nem pedig a helyreállítása. Egyes erdőtelepítési projektek esetében az ellenőrök monokultúrás klasztereket észleltek, a fafajták keverése javíthatta volna a biológiai sokféleséget és a viharokkal, aszályokkal és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet – jegyezték meg.
A számvevők következtetése szerint a vidékfejlesztési intézkedések csekély hatást gyakoroltak az erdők biológiai sokféleségére és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességére, részben az erdőkre fordított források szerény volta és az intézkedések kidolgozásának hiányosságai miatt. Az erdőgazdálkodási terv, ami az EMVA-támogatás megszerzésének feltétele, önmagában kevés biztosítékot nyújt arra, hogy a finanszírozást környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre fordítják. Ráadásul a közös uniós monitoringrendszer nem méri az erdészeti intézkedéseknek a biológiai sokféleségre vagy az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását – közölték.
Az Európai Számvevőszék végezetül kiemelte: az Európai Bizottság erőteljesebb intézkedésekkel védhette volna az uniós erdőket azokon a területeken, ahol teljes hatáskörrel rendelkezik a fellépésre. Többet lehetne tenni például az illegális fakitermelés elleni küzdelem fokozásáért, a vidékfejlesztési erdészeti intézkedéseket pedig jobban a biológiai sokféleségre és az éghajlatváltozás hatásaira lehetne összpontosítani – tették hozzá.
A jelentés elérhető itt is: Európai Szávevőszék jelentése az uniós erdőkről és az uniós támogatásról (pdf. 3,5 MB.)
Nyitókép: illusztráció Bükk-fennsík kivágott 180 éves erdő kép: Gálhidy László WWF.
