Kínai egyetem és Diákváros is lesz Budapesten – döntötte el a kormány. Egy tegnap késő esti kormányhatározat a témát elvette Fürjes Balázs kormánybiztostól. A felelős Palkovics László miniszter lesz.
Palkovics Lászlót nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök a Budapest Diákváros megvalósításáért, valamint a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyarországi felsőoktatási intézmény működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztosává, derül ki a tegnap esti Magyar Közlönyből. A határozat ezzel a lendülettel kiemeli a budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztos, azaz Fürjes Balázs feladatai közül a Budapest Diákvárost.
Mostantól Palkovics koordinálja a Diákváros és a Fudan Egyetem budapesti oktatási-kutatási adminisztratív infrastruktúrájának és kampuszának megvalósítását.
Felelős a Budapest Diákváros és a Fudan Hungary Egyetemet érintő kormányzati döntések, fejlesztések előkészítéséért, és ellátja a külpolitikáért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve a Fudan Hungary Egyetem működési környezete megvalósításával összefüggő nemzetközi koordinációs feladatokat. A miniszterelnök közvetlenül irányítja a munkáját.
Mint arról a telex is beszámolt, az oslói Snøhetta építésziroda olyan, 580 millió forintba kerülő mestertervet készített a Diákvárost is magában foglaló, Déli Városkapura keresztelt fejlesztési területre, ami politikai nézettől függetlenül elnyerte minden politikus és szakember tetszését.
Az ritka politikai idillt az a hír kavarta fel, hogy a kínai Fudan Egyetem a Diákváros területére költözik, és számos forrásból azt lehetett tudni, hogy a kampusz kínai hitelből, magyar–kínai tervezésben, kínai cégek segítségével épül – ami egyértelműen törölte volna a korszerű és szakmailag elismert mestertervet.
Egy hét csendet követően, csütörtökön Fürjes Balázs, Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár bejelentette, hogy nem törli el a tervezett, korszerű Diákváros-fejlesztést a Fudan Egyetem beköltözése Budapestre. A kínai kampusznak találtak külön helyet a Déli Városkapu projekt sarkában, és a kínaiaknak megfelel a már elkészült fejlesztési mesterterv, nem változtatnak rajta.
Egy nappal Fürjes bejelentése után a kormány tehát a fenti határozattal kivette az államtitkár kezéből a Diákváros félig-meddig rendeződni látszódó ügyét, és Palkovics kezébe adta, aki a Fudan Egyetem beköltözését menedzselte kezdettől fogva. Ismét nyílt kérdéssé vált, mi lesz a korszerű, nyugati tervekkel, amiért a kormány 580 millió forintot fizetett ki. Via telex.
Az elmúlt napokban nagy vita folyt a sanghaji Fudan Egyetem kínai hitelből és kínai cég által felépítendő budapesti campusáról, amelyről Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette: nem kell félni tőle, annak ellenére, hogy az egyébként valóban színvonalas intézmény fő céljaként a Kínai Kommunista Párt politikájának megvalósítását hirdeti.
Karácsony Gergely főpolgármester tiltakozott az ellen, hogy a tervezett Diákváros helyére telepítenék a kínaiakat. Ugyanígy szót emelt a terv ellen Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester. Fürjes Balázs kormánybiztos viszont mindezt hamis hírnek nevezte: a Fudan Egyetem budapesti campusa nem a Diákváros helyett épül meg. Via HVG.
A kormány fenntartja szándékát a Diákváros megvalósítására, de azzal is egyetért, hogy mellette felépüljön a Fudan Egyetem új budapesti a campusa. A megvalósítást Palkovics Lászlóra, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjére bízza, aki egyébként a másik nagy kínai projekt, a Budapest-Belgrád vasút kormánybiztosa is. A kínai egyetem kormánybiztosaként az első nagy feladata a campus-építéshez szükséges terület lehatárolása lesz – derül ki a tegnap este megjelent kormányhatározatból. Az Orbán-kabinet a fenti döntéssel végképp egyértelművé tette, hogy a kínai egyetem budapesti betelepülése szívügye, annak semmiféle magyar fejlesztési terv nem állhat az útjába. A Diákváros program színleges megtartásának egyetlen oka a fővárosi önkormányzat féken tartása, hiszen az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez szükségük van a városháza együttműködésére.
Karácsony Gergely főpolgármester a magyar kollégiumok helyére épülő kínai egyetemi bázis miatti felháborodásában ugyanis már belengette, hogy visszavonja Budapest pályázatát, ha nem épül meg a Dél-Pestre tervezett diáknegyed. A kormány erre lefagyott egy rövid időre, majd előbb Gulyás Gergely kancelláriaminiszterre akasztották a hálátlan feladat kommunikációját, majd rálőcsölték a döntéshozatalból kihagyott, a kínai egyetem terveiről mit sem tudó Fürjes Balázs Budapest és az agglomerációért felelős államtitkárra és a projektgazda Budapest Fejlesztési Központot vezető Vitézy Dávidra. Mint arról korábban a Népszava írt, a fővárosi kormányzati projektek megvalósításáért felelős párosra rájár a rúd az utóbbi időben. Gyakorlatilag az összes általuk indított projektet fúrják. Hatalmas pofont kapott a BFK által jegyzett HÉV-rekonstrukciós program a járműtender orosz érdekek mentén való lefújásával. A hivatalos indok szerint túl drága ajánlatok érkeztek. Az érvelés azért sántít, mert a tendert még azelőtt lezárták, hogy az árvita megkezdődött volna.
A kormány valójában – a hármas metró jármű-rekonstrukcióját is elnyerő, majd gyenge minőségű új metrókocsikat szállító orosz Metrowagonmash céget is birtokló – Transmasholdingot akarja helyzetbe hozni, a cég ugyanis az első közbeszerzési eljáráson nem indulhatott. Nem véletlenül. A kiírók valóban modern és korszerű szerelvényeket szeretnének venni az M5-ös metróként emlegetett új HÉV-pályákra. A kormány elengedte az Új Duna-híd ügyét is. Ha a fővárosi önkormányzat továbbra is ellenáll, akkor a már megrendelt tervek elkészülnek ugyan, de az asztalfiókban végzik. Az olimpiai álmok egyre távolabbra sodródásával az Orbán-kormánynak már nem annyira fontos az új átkelő megépítése.
Elakadt Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárának szívügye, a rozsdaövezeti területeken lakások építését ösztönző városi otthonteremtési program is. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis októberben váratlanul bejelentette, hogy 2021-től 5 százalékra mérséklik az új lakások áfáját. Ez egy csapásra lenullázta a rozsdaövezeti előnyt, hiszen éppen azzal akartak kedvet csinálni a zöldmezős fejlesztéseknél sokkal macerásabb barnamezős beruházásokhoz, hogy ott a 27 százalék helyett csak 5 százalék áfát kellett volna fizetni. Majd a fővárosi ügyeket fúrók közé beállt Lázár János is. Az ex-miniszter az Mfor-nak adott interjújában több kérdésben is nekiment a kormánypárt fővárosi vezetésének. Különösen a vasútfejlesztés ellen kelt ki, mondván: „Jól mutatja a saját politikai közösségem tévedését, hogy a kötött pályára szánt európai uniós fejlesztési pénzek nagy részét Budapestre akarjuk irányítani.” Ha Lázár 2022-ben, egy esetleges kormánypárti győzelem esetén ismét erős embere lesz a kormánynak, könnyen lehet, hogy a nemrégiben a BFK által elkészített – budapesti elővárosokat és a városon belüli kötöttpályás kapcsolatokat fejlesztő – vasúti stratégiából nem lesz semmi.
A BFK és a budapesti ügyeket vivő Fürjes Balázs partvonalra sodródásának súlyos jelzőköve a Diákváros, amelyről csütörtökön még sajátjaként beszélt az államtitkár. Ehhez képest tegnap este megjelent a kormányhatározat, amely szerint már nem ő felel a projektért. Mondjuk azt már csütörtökön is elismerte, hogy a Fudan Egyetemről szóló döntéshozatalból kihagyták, de akkor ezt a kormányon belüli munkamegosztással magyarázta. Most még világosabb lett a területfelosztás, neki marad a csepeli közpark, amelynek megvalósítása a nagyon távoli jövőben várható, az evezőspálya, amihez egy kicsit terelgetni kell a Dunát, meg a ferencvárosi közpark. Az Atlétikai Stadiont ugyanis már korábban elvették tőle. De térjünk vissza a Diákvárosra.
A kormány azt állítja, hogy továbbra is megvalósítaná a diáknegyedet, a Fudan csak mellette kap helyet. Csakhogy ez nincs összhangban a korábbi kormánydöntésekkel. A kormány decemberben egy meglehetősen homályos tartalmú határozatban jelentette be, hogy egyetért a Fudan Egyetem budapesti campusának fejlesztésével, sőt a megvalósításához szükséges ingatlanok tulajdonjogát is megszerzi. A kiszemelt ingatlanok megvásárlására 821 millió forintos keretet határoztak meg. A pontos számból úgy tűnt, hogy pontosan tudják, mely ingatlanokat kell megvenni. A kormányhatározatban megjelölt 2018-as törvény hivatkozott melléklete nevesíti is a Diákvárost. A Népszava tervekre rálátó forrása akkor meg is erősítette, hogy ez bizony a kollégiumok egy részének helyére, a Duna mellé kerül. Építészberkekben pedig villámgyorsan terjedt a hír, hogy a Fudan négy tömböt húzna fel a megjelölt területre. Egy másik szintén tavaly decemberi kormányrendeletben 42 olyan közterületet jelöltek meg, amelyet az új atlétikai stadion és a majdani diákváros megvalósítása érdekében az elkövetkező 45 hónapon keresztül díjmentesen használhatnak a kivitelezők. Márpedig a Diákvárosban a Nagyvásártelep rekonstrukcióján túl más nevesített beruházásról egyelőre nincs hír. Annak is csupán a tervpályázata zajlik. Fürjes ugyan nagy bizakodva azt mondta, hogy a jövő héten eredményt hirdetnek és akkor kiderül, hogy a kormány komolyan gondolja a Diákváros építését, hiszen ez lesz majd a lelke. Nos, most már Palkovics döntheti el, mi lesz a lelke.
A februári kormányülésről készített – Direkt36 által megszerzett – emlékeztető szerint a hatalmas, 520 ezer négyzetméteres kínai kampusz „ a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósul meg”. Az 540 milliárdosra becsült beruházás jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, kínai hitelből valósulna meg, de a költségeket Magyarország állná, részben a Kínai Fejlesztési Banktól felvett hitelből. Csupán összehasonlításul a Kvassay Jenő út másik oldalán épülő stadion versenyállapotában sem lesz nagyobb 150 ezer négyzetméteresnél. Fürjes csütörtökön azt sulykolta, hogy a campus nem a kollégiumok helyén épül fel, hanem a tartalékzónában. Az viszont nem derült ki, hogy pontosan mely ingatlanokat adnák oda a kínai egyetemnek és arról sem bocsátkozott becslésbe, hogy ezek megszerzése mennyibe is kerül majd. Csak annyit árult el a Népszava kérdésére, hogy az ingatlanvásárlásokra léteznek előkalkulációk, de ezek közlése az eladókat hozná előnyös helyzetbe. Így továbbra sem tudható, hogy korábban mire alapozva határozták meg a 821 millió forintos költségkeretet a Fudannak szánt ingatlanok megvásárlására.
Az államtitkár azt még hozzátette, hogy a kínaiak el tudják fogadni a Snohetta építésziroda által készített városszerkezeti mesterterveket. Csakhogy a Snohetta által készített térképen a tartaléknak szánt területek egészen máshol vannak. Ahogy Balogh Samu várostervező, Karácsony Gergely kabinetfőnöke rögtön a Fürjes-féle tájékoztató után jelezte: „a Déli Városkapura vonatkozó, az új városrész egyes részeinek felhasználását bemutató mesterterv szerint éppen a diákszállások nagyobb részének helyet adó területet adná oda a Fudan Egyetem campusának. A kormányzati bejelentés csak egy újabb blöff volt”. Az államtitkár által prezentált térképen mindenesetre több területet is bejelöltek a Fudan Egyetemhez. Az első a Nagyvásárteleptől a Kvassay Jenő és a Soroksári út felé eső rész, mint első ütem. (Ez nem túl nagy terület, itt 520 ezer négyzetméter kialakítása vélhetőleg csak sok emeletes egymás mellé zsúfolt épületekben lehetséges. A szomszédos Nagyvásártelep csarnoka 10 ezer négyzetméteres. A második ütemként jelzett terület viszont (ha ez is az egyetemé lesz) most részben az Obi barkácsáruház területe. (A Népszava megkereste ez ügyben az áruházláncot is, de lapzártáig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.) Ezen felül jeleztek egy harmadik ütemet is, amelynek helyszíne közvetlenül a Kvassay Jenő út melletti sáv. Ennél is érdesebb, hogy jeleztek egy másik kínai egyetemben szánt területet is, mégpedig Észak-Csepelen a bevezető Weiss Manfréd út és a közpark között a szigetcsúcstól kezdődően hosszan elnyúlva. A területek egy része azonban önkormányzati és magánkézben van. A fővárosi és a ferencvárosi önkormányzat már jelezte: semmit nem adnak el a kínai egyetem építkezéséhez.
Mindezek után nagy kérdés, hogy Palkovics László mit ad majd oda a kínai egyetemnek. Via Népszava.
Még a saját embereit sem kíméli a kormány, hogy lakájtempóban kiszolgálja a kínai gazdasági-politikai érdekeket – nyilatkozta ma Karácsony Gergely.
“Először több mint tízezer magyar fiatal olcsó lakhatásának ügyét dobta sutba, majd megalázta saját kormányának tagjait is. Fürjes és Vitézy urak méltatlan helyzete iránti együttérzésemmel együtt is újra csak azt tudom mondani: kitartok a Budapesti Diákváros, vagyis több mint tízezer magyar fiatal olcsó lakhatásának ügye mellett. És nem engedek.
A kínai pártirányítás alatt álló egyetem Budapestre telepítése, mint cseppben a tenger mutatja, miféle „kormányzás” is folyik Magyarországon. Először a kormány megállapodást köt 2019-ben az új fővárosi városvezetéssel többek között a Budapesti Diákvárosról. Olcsó lakhatást a magyar fiataloknak, egészségügyi fejlesztéseket, a Budapesti Nagyerdő zöldfejlesztését tudtuk kiharcolni, és azt, hogy a kormánynak olyannyira fontos stadion úgy épüljön meg, hogy kilenc napig kiszolgálja az atlétikai vb-t, de utána legalább 90 évig a ferencvárosiak és általában a budapestiek szabadidejét, szórakozását, sportolási lehetőségeit biztosítsa. Megállapodtunk, aláírtuk, a Fővárosi Közgyűlés és a kormány is dokumentumba foglalta.
Majd a miniszterelnök ezt az egészet elárulta az első szembejövő kínai delegációnak. Titokban hozott kormányhatározattal a Budapesti Diákváros területét odaígérte egy olyan kínai egyetemnek, amely kartája szerint a kínai kommunista párt iránymutatásai alapján működik, amelyet kínai vállalatok építhetnek meg 500 milliárdos kínai gigahitelből, amelynek árát persze a magyar adófizetőknek kell évtizedekig törleszteniük.
Mikor mindez az aljasság kiderült, Ferencváros polgármesterével együtt tiltakoztunk. Nem máshoz, csakis az adott szóhoz, a megkötött megállapodáshoz ragaszkodtunk. Erre Fürjes és Vitézy urak olyan terveket mutattak – gondolom, megnyugtatásul –, amelyek szerint Diákváros is és kínai egyetem is meg tud épülni. Másnap kiderült, hogy a bemutatott tervek nem többek blöffnél, mert a kínai egyetem igenis kollégiumi épületek helyére van tervezve. Mikor ezt szóvátesszük, késő éjszaka megjelenik egy kormányhatározat a közlönyben, amely lenullázza azt a munkát, azt a több százmillió forintot, amelyet Fürjes államtitkár és csapata a Diákváros terveire fordított eddig, és az egészet odaadja a miniszterelnök kedvenc végrehajtójának Palkovics miniszternek. És ebből az éjszakai kormányhatározatból világosan kiderül: igenis a Budapesti Diákváros helyére akarják erőltetni a kínai egyetemet. Igenis sok ezer magyar diák lakhatásának kárára szolgálná ki az Orbán-kormány a kínai gazdasági-politikai érdekeket.
Újra mondom: egyetlen négyzetmétert sem hagyunk elvenni a Budapesti Diákváros és a Budapesti Nagyerdő területéből.”
