A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területein – szinkronszámlálással megalapozott becslések szerint – mintegy 4-6 farkascsalád talált otthonra az elmúlt évtizedekben, és peremi élőhelyein egy rendszeresen szaporodó farkas család lakik, míg az Igazgatóság teljes működési területei pedig 3-4 farkas falkának biztosítanak otthont.
Ez országos viszonylatban is kiemelkedő értéknek minősül. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területein kívül ugyanis csak az Aggteleki- és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság erdős területein élnek kis számban farkas családok. Ezekről részletesebb beszámolókat az igazgatóság honlapján lehet olvasni ITT, és ITT.
A farkas családok megjelenésével párhuzamosan megfogalmazódtak a kritikus aggályok a külterjes gazdálkodást, állattartást folytató gazdálkodók részéről is. Vajon kárt tesznek-e a juhokban, szarvasmarhákban a farkasok? Mit lehet tenni ennek megelőzésére? A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság úttörő módon egy olyan megközelítéssel igyekszik orvosolni ezt kérdést, hogy nem a már bekövetkezett kárt próbálja kompenzálni hanem megelőzni kívánja bajt.
A gazdákkal együttműködve egy hazánkban új nagyragadozó-barát gazdálkodási formát terjesztünk el a működési területünkön. Ennek az alapja az, hogy amennyiben olyan területen folyik a külterjes állattartás, ami egyben a nagyragadozók életterében található, úgy gazdálkodói igény esetén ingyenesen biztosítunk egy 5+1 soros villanypásztor rendszert a gazdálkodóknak. Ennek beüzemeléséhez, kezeléséhez is nyújtunk szakmai segítséget.
Ezen felül,a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesülettel együttműködő Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program jóvoltából és segítségével őshonos kuvaszkölyköket kaphatnak a gazdálkodók, amelyek beszoktatásában, nevelésében is segítséget nyújt az egyesület – írta Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces-zoológiai szakreferense.
