„Mi a Pangea Egyesületnél abban hiszünk, hogy az erdőről az erdőben kell mesélni a gyerekeknek” – mondta előadásában Bombay Bálint, a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület elnöke. Az Online Biológia Konferencia által szervezett előadásban bepillantást nyerhettünk az Egyesület természetvédelmi, környezeti nevelési és kulturális tevékenységébe. Bombay Bálint, az Egyesület elnöke mesélt, aki gyermekként ismerte meg a szervezetet egy Süni táborban, ahol úgy fest, nem csak kosz és kullancs ragadt rá…
A Süni és a Sündörgő táborok az Egyesület több mint 30 éves múltra visszatekintő, nomád természetismereti táborai, ahol a Pangea tagjai kiviszik a gyerekeket az „aszfalton túlra, a minden közepére”, és megmutatják, mit jelent egy héten keresztül egy nagycsaládként együtt élni, harmóniában a természettel. Az Egyesület táborai életre szóló közösségi élményeket adnak gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A táborokban szakemberek útmutatásával az arra nyitott gyermekek el tudnak indulni a természet megismerésének és megszeretésének útján.
Dr. Patkó László, a konferencia egyik szervezője az előadás végén arra kérte Bálintot, foglalja össze, hogyan fejezhető ki az Egyesület környezeti nevelési munkájának eredménye. Bálint, mint egyesületi elnök, a Pangea táborában került gyerekként kapcsolatba a természetvédelemmel, most saját fiát is elviszi a táborokba, ahol vezetőként több olyan egyesületi taggal dolgozik együtt, akik szintén a Pangea családi kötelékében nőttek fel és váltak lelkes, a természet megismerésére nyitott gyerekekből jó szakemberekké.
Van az önkéntesek közt állatkerti gondozó, természetvédelmi őr, kutató biológus is, aki a Magyar Természettudományi Múzeum szakembere. Közülük többen gyerekként tanultak a Pangea táboraiban, most pedig ők tanítják a réteken, erdőkben a gyerekeket az élővilág szemet gyönyörködtető változatosságának megértésére. A pangeások fontosnak tartják, hogy különféle programjaikon minél több vendégszakértő is megforduljon, hogy még több érdekességet mutassanak meg a gyerekeknek a minket körülvevő természet szépségeiből. A meghívott szakemberek megannyi izgalmas „műhelytitkot” árulnak el nekik a különféle állatokról, növényekről és nem utolsó sorban munkájukról.
Dr. Tóth Balázs, a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményének muzeológusa, a Kárpát-medence nagylepke faunájának elismert kutatója is rendszeres résztvevője a Pangea szakmai programjainak, és mutatja be munkáit érdekes módon gyerekeknek és felnőtteknek.
Szilágyi Zsolt „Tonyó” állatgondozóként fontosnak tartja, hogy a hazai vadállatokat minél inkább testközelből, azok természetes viselkedését is bemutatva ismertesse meg az érdeklődőkkel. Zsolt ezt a szemléletmódját viszi be a pangeás önkéntes munkájába, így a gyerekeknek lehetőségük van megismerni olyan körülöttünk élő állatokat is, amelyek ritkábban kerülnek szem elé.
Gyetvai Zsófia, a Pangea Egyesület önkéntese elmondta: „Az egyik legmeghatározóbb élményem az egyesülettel az első táboros estém, amikor közel 100 embert láttam egy tábortüzet körbeülve énekelni. Abban a pillanatban szerettem bele ebbe az egészbe, és azóta is aktív önkéntes vagyok a táborokban és az egyesület többi programján is. Itt nem csak tanulni, hanem tanítani, dolgozni és egyáltalán benne lenni is egy nagyon különleges élmény. A Pangeánál lehetőséget adnak arra, hogy a két kezeddel tegyél a Földért és a jövő generációiért. Itt mindenki azt teszi hozzá a közösséghez, amiben igazán jó, és amit szívesen ad. Az egyesület tevékenységét és módszereit is az önkéntesektől származó sok-sok ötlet és kreativitás formálta.”
A Pangea egy olyan természet- és emberszerető egyesület, amelyben a tagok egy családi közösséget alkotnak és mindenki a saját képességeivel és lelkiismeretes munkájával tesz, a közösséggel harmóniában, a közös célok megvalósításáért. A Pangea csapata egy befogadó közösség, az Egyesület szakemberei számára fontos, hogy a hazai fiatal biológus hallgatók felé is nyissanak, és felkarolják a pályakezdő, valamely szakterületen jártas lelkes embereket. Ezt kiválóan bizonyítja, hogy az Egyesület legutóbbi BioBlitz programjára az ország három egyeteméről is hívott biológus hallgatókat a Pangea, hogy működjenek közre a szakmai programban, mely egy motiváló lehetőség a szakmában elmélyülni kívánó egyetemisták számára.
Az Online Biológia Konferencia csapata, a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesülettel együttműködve, adománygyűjtést indított, hogy az Egyesület környezeti nevelő munkáját tudja segíteni és hátrányos helyzetű gyerekek is el tudjanak jutni természetismereti táborokba. Aki egyetért a céljainkkal és módjában áll segíteni kérjük, tegye meg.
Bombay Bálintot, az Egyesület elnökét kérdeztük.
Miért lett Pangea az Egyesület neve?
„Az Egyesületet főként a geológia iránt érdeklődő fiatalok alapították, így kézenfekvő volt egy ehhez a témakörhöz kapcsolódó név választása. A „Pangea” szó, tagjainknak nem csak a természet égészét szimbolizálja, beleértve a sok-sok összefüggést és magát az embert is, hanem ami nagyon fontos, hogy önkéntes alapon fejlesztjük közösségünket és segítjük egymást mindenben, amiben szükséges. Azt hiszem, itt kell szót ejtenem alapítónkról és a Pangea egykori szellemi vezetőjéről, Breuer Lászlóról, azaz Sumiról. Bátran kijelenthetem, hogy ő annyira karizmatikus személyiség volt, hogy sokan a mai napig neki köszönhetjük, hogy valamilyen természettudományos témában dolgozunk, a tőle tanult értékrendet képviseljük a mindennapi életünkben is. Sumi 2006-ban bekövetkezett igen korai halálakor Oktatóközpontunk felvette a nevét. Ezzel is szeretnénk kifejezni, hogy szellemiségét tovább visszük és munkáját folytatjuk.”
Mondtad az előadásban, hogy 10 éves korod óta „itt ragadtál”, de mik azok a személyes okok, amik az Egyesülethez kötnek ennyi év után is?
„Amikor megkérdezem, vagy csak beszélgetünk róla, hogy ki miért önkénteskedik az Egyesületnél, többnyire a közösséget, a szuper csapatot szokták kihangsúlyozni, illetve mindenkinek érzelmi kötődése van vagy a táborokhoz, vagy Pénzesgyőrhöz. Én osztom mindezeket, viszont azért is dolgozom itt, mert ezt a munkát, ezeket a módszereket tartom a leginkább alkalmasnak arra, hogy megmentsük a Földet. Aki megtapasztalja, milyen kiköltözni egy gyereksereggel a természetbe, felverni a sátrainkat és egy kicsit beilleszkedni a minket körülölelő erdők-mezők nyüzsgő életébe, menthetetlenül részese lesz valami óriási dolognak. Egy ilyen tábor számunkra az év egyik legkedvesebb és örömtelibb időszaka, de év közben is számos izgalmas programhoz lehet csatlakozni, nem kell, hogy természettudós legyen valaki. Több olyan kölköt is láttam az évtizedek során, akik valóban miattunk lettek állatorvosok vagy madarászok, vagy éppen még mindig a mi Egyesületünkben munkálkodnak.”
Mit terveztek a jövőben, hogyan tovább?
„Először is szeretnénk, ha egy nap valamivel több órából, egy év pedig több napból állna, hogy legyen időnk minden tervünkre. Komolyra fordítva a szót, szeretnénk tanösvényeket építeni, fejleszteni oktatóközpontunkat és egyre több tábort megvalósítani hátrányos helyzetű gyermekek részére is. Mostanság azt a gondolatot szoktam mondani, hogy egy átlagos szuperkontinens (mint a Pangea) élettartama közel 180 millió év.
Ezt szeretném az Egyesület elé is kitűzni; már eltelt 28 év, még van 179 999 972 év. Ez még 6666665,7-szer annyi, mint eddig, úgyhogy még kb. ennyi generációt nevelhetünk a természet szeretetére.” Aki szeretné jobban megismerni az Egyesület munkáját az alábbi előadást visszanézheti az Online Biológia Konferencia csatornáján:
És persze ne habozzon senki csatlakozni a pangeásokhoz! Írjatok nekik bátran!
Kas Emília elmesélte az Egyesülethez kötődésének történetét:
„Kilenc évesen kerültem a Süni táborba, ahol életemben először csomó olyan ember vett körül, akiket szintén nem hagytak nyugodni az élővilág titkai, és tudtak válaszolni a legtöbb kérdésre, ami felvetődött bennem egy-egy erdei túra során, sőt lelkesen meséltek olyan élőlényekről, amik eddig – azt hittem -, csak engem nyűgöztek le. Bár a nomád életbe bele kellett rázódnom, ezek közül a kedves, furcsa, érdekes emberek közül sokan igazi példaképekké váltak számomra, és mint annyi kis sünnek, nekem is életcélom lett a nagysünség. A Pangea táboraiban, majd önkénteseként olyan hatások értek, melyeknek hatalmas szerepe volt abban, hogy ma ökológiai gazdálkodás és természetvédelem szakirányos kertészmérnöknek tanulok. Fontos szerepet kapott az életemben a természet- és környezetvédelem és már én is gyámolítom a kis sünöket Sünmamaként, illetve inspirálom a sündörgőket botanika szakiként, hogy mindazt a határtalan csodálatot, ami a növényvilághoz fűz, a lehető legkellemesebb formában, erdőn-mezőn kóborolva, csalánfőzeléket kotyvasztva, gyógyteát főzve tudjam átadni a fiatalabb generációnak. És hiába készülök fel alaposan a programjaimra, a természet majdnem mindig ellopja a show-t, a legemlékezetesebb emlékeké az olyan pillanatok válnak, mint a viharban szétázott pockok mentése a pocsolyákból, vaddisznók és egyéb, egyébként rejtőzködő állatok megpillantása, vagy egy jól sikerült eltévedés. És biztos vagyok benne, hogy az ilyen pillanatokban rögtönzött megoldások, tanítások olyan hatást gyakorolnak a gyerekekre, amire millió tantermi óra sem képes, és ami sokáig elkíséri majd őket, talán egy lépéssel közelebb is viszi őket a természet megértése, tisztelete és az iránta való felelősség érzése felé.”
Az egyesület tagjai így élik meg a közösséghez tartozást:
„Nagysünnek lenni az egyik legcsodálatosabb élmény, gyerekekkel lenni egész nap, játszani, túrázni és legfőképp élvezni egymás társaságát.” (Panni)
,,Egész évben mesélek mindenkinek, hogy mennyire jók a táborok mennyire jó a közösség, milyen jó a gyerekek élményeit, beszámolóit hallgatni, játszani velük egész nap, este együtt énekelni, beszélgetni, és mennyire imádom ezt az egészet.” (Boró)
„Az első süni táboromban 8 éves koromban voltam, és az akkori emlékek azóta is élnek bennem. Már 21 éves vagyok, és még most is ugyanazokért az értékekért, élményekért megyek vissza a táborba minden évben, amiért 8 évesen.” (Domonkos)
