A Meteorológiai Világszervezet szerint 2001 – 2010 között gyorsult az általános felmelegedés üteme, és a tavalyi év a globális időjárási adatok rögzítésének 1850-es kezdete óta a 11. legmelegebb év volt, a La Nina hatást kiszűrve. Nem tudja befizetni az Országos Meteorológiai Szolgálat a 800 milliós nemzetközi tagdíjat.
"A klímaváltozás éppen most zajlik, nem valamiféle távoli jövőbeli veszély" – figyelmeztetett a szervezet főtitkára, Michel Jarraud.
A Meteorológiai Világnap alkalmából Genfben kiadott áttekintés szerint a 2001-2010 között eltelt évtized a legmelegebb tíz év volt, amelyet valaha a Föld minden kontinensén regisztráltak.
A Meteorológiai Világszervezet teljes klímajelentését – amely 102 ország adatszolgáltatásán alapul – az idén teszik közzé, miután szakértők megfelelően kiértékelték az adatokat. Ugyanakkor az már előzetesen megállapítható, hogy az 1971 óta eltelt negyven évben a hőmérsékletek növekedése "rendkívüli" mértékű, és az extrém természeti jelenségek – súlyos áradások, aszályok, ciklonok – gyakorlatilag a vizsgált időszakban a Föld összes régióját érintették.
A szervezet értékelés szerint a jelenlegi La Nina jelenség egyike a legerősebbeknek az elmúlt hatvan évben. Szakértők szerint ezúttal hosszan elhúzódik a La Nina, amely az idén még a tavalyinál is erősebb időjárási hatásokat okozhat. A La Nina a Csendes-óceán nyugati részén felmelegíti a tengerfelszínt, egyidejűleg az óceán keleti részén, a dél-amerikai partok előtt lehűti a tengervizet.
Az Országgyűlés elé kerülhet ősszel a meteorológiai törvény
Várhatóan az ősszel az Országgyűlés elé kerül a meteorológiai törvény, amely szabályozza a meteorológiai szakma társadalmi, gazdasági, pénzügyi vonatkozásait – mondta Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár tegnap a Meteorológiai Világnap alkalmából rendezett ünnepségen. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára stratégiai fontosságúnak nevezte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tevékenységét.
Illés Zoltán emlékeztetett arra, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter döntése értelmében több száz millió forint került utólag az OMSZ költségvetésébe, enyhítve ezzel a költségvetési intézményeket érintő takarékossági intézkedéseket. Kitért ugyanakkor arra, jelenleg nincs meg az a 800 millió forint, amelyet nemzetközi meteorológiai szervezeteknek tagdíjként be kellene fizetni. A meteorológiai tevékenységgel kapcsolatban az államtitkár beszélt arról is, hogy vannak közfeladatok, amelyeket az államnak kell elvégeznie. A kormány nem hisz abban, hogy ki kell szervezni a feladatokat. Az erőforrásokat úgy kell koncentrálni és az összes törvényt, rendeletet úgy kell alakítani, hogy ezeket a közfeladatokat az állam által működtetett szervezetek tudják elvégezni – jelentette ki Illés Zoltán.
A tagdíjtartozással kapcsolatban az államtitkár az ünnepség után azt mondta: két megoldás lehetséges. A hiányzó 800 millió forintot vagy azok a tárcák adják össze saját költségvetésükből, amelyeket érint a meteorológiai szolgáltatás, vagy a kormány fizeti ki a költségvetés általános tartalékának terhére.
