A TÉKA a szakmai szervezetek adatbázisának egyesítésével, 150 munkatárs kétévnyi munkájával és mintegy ezer civil aktív részvételével mára Magyarország kulturális és természeti kincseinek legteljesebb és legrészletesebb gyűjteményévé vált
A 2009 őszén a Norvég Alap által támogatott és egyedülálló módon több kormányzati szerv, így a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja összefogásával és a Norwegian University of Life Science (Oslo) közreműködésével létrejött TÉKA projekt célja egy olyan, az ország egész területét lefedő tájérték kataszter létrehozása volt, mely összegyűjti és megőrzi múltunknak a tájban megbúvó emlékeit, egyúttal hozzájárul Magyarország egyedi arculatának kialakításához és a vidék versenyképességének fokozásához.
A TÉKA a szakmai szervezetek adatbázisának egyesítésével, 150 munkatárs kétévnyi munkájával és mintegy ezer civil aktív részvételével mára Magyarország kulturális és természeti kincseinek legteljesebb és legrészletesebb gyűjteményévé vált – mondta el Dr. Kollányi László egyetemi docens, a TÉKA projekt vezetője a program tegnapi sajtótájékoztatóján. Az ország egyharmadának tájértékei (többek között régészeti értékek, műemlékek, védett és nem védett természeti értékek), több mint 118 ezer adat került fel a www.tajertektar.hu oldalon található adatbázisba, de jelentős mennyiségű adat gyűlt össze az ország egészére vonatkozóan. Ez a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény azonban a jövőben a civilek aktív bevonásával bővülni fog, mondhatnánk úgy is: indul a kincsvadászat!
A TÉKA haszna rendkívül sokféle. A létrehozott és folyamatosan bővülő adatbázis nemcsak hozzájárul értékeink megőrzéséhez és fejlesztéséhez, hanem segítséget is nyújt az önkormányzatoknak a települések fejlesztési, rendezési terveinek elkészítéséhez. A tájérték kataszter azonban a hétköznapi emberek számára is hasznosítható, megtudhatjuk belőle, hogy belföldi utazásaink során hol és mit érdemes megnézni, egy-egy kirándulás alkalmával merre találhatunk barlangokat, forrásokat, római kori sírokat, híres magyarok emléktábláját vagy éppen borospincéket. Ugyanakkor az adatbázis felhívja a helyben élő közösségek figyelmét arra, hogy az épített és természeti örökség értékeinek megfelelő ismerete és használata kézzelfogható előnyöket nyújthat települési, vagy akár vállalkozási szinten is
A TÉKA projekt pénteki zárókonferenciáján azonban kiderült, hogy a kincsvadászatnak más járulékos haszna is lehet. Az értékvadászat pályázaton díjazott sárospataki, enyhe fokban sérült gyerekeket nevelő Általános Iskola programvezető tanára, Sóstói András elmesélte, hogy a gyerekekkel együtt végzett munka során 80 forrást fedeztek fel és tisztítottak meg együtt, hogy az utánuk jövő kirándulókat szép környezet várja. A tájértékekkel törődés a gyerekek fejlődéséhez, együttműködési készségének, saját és szüleik felelősségtudatának erősödéséhez is hozzájárult. Az értékvadászat program tehát nemcsak az értékek felfedezésére, hanem környezetünk iránti felelősségérzetünk növelésére, és az értékek megőrző ápolására, gyarapítására is szolgálhat.
Az Országos Értékvadászat címmel meghirdetett pályázat (melyen a közel 300 jelentkező közül tavaly decemberben 11 magánszemély és közösség vehetett át díjat) elbírálásában is részt vevő Magosfa Alapítvány programvezetője, Pataki Zsolt szerint ugyanakkor a tájérték kataszter jó forrása lehet az ökoturizmus, a helyi akciók, közösségi részvételen alapuló védelmi tevékenységek népszerűsítésének is. Alapítványuk szervezésében a szlovákiai Ipolyszalkán például már megjelent egy helyi tájértékeket feltüntető térkép is, melyhez a helyiek vidám verseket is költöttek, a szórólapot pedig a falu lakosai az arra járó turistáknak, biciklitúrákon részt vevőknek osztogatják.
A TÉKA projekthez az értékvadászaton kívül az elmúlt másfél évben számtalan akciósorozat társult, így a rendkívül népszerű tájséták, rajzversenyek vagy az Értékgazdag Település címéért, három kategóriában kiírt verseny is, melyre több mint 30 önkormányzat jelentkezett, és azóta Miskolc, Mosonmagyaróvár és Szentbékkála lehet büszke a megtisztelő címre. A szervezők remélik, hogy az idén még több település kaphatja meg a címet.
A több mint ezer civilt és számos szakmai szervezetet megmozgató nagyszabású projekt ugyan ma hivatalosan lezárult, de feladatai és célkitűzései itt nem értek véget: a www.tajertektar.hu weboldal, és a mögötte szerveződő közösségi, társadalmi összefogás folyamatosan biztosítja a lehetőséget további tájértékeink gyűjtésére, rendszerezésére és közzétételére, hogy mind jobban megismerhessük Magyarország rejtett értékeit, tovább gazdagíthassuk közös tudásunkat, és éljünk értékeinkben rejlő lehetőségekkel.
