Az elkövetkező években nagyon jelentős uniós támogatások érkeznek az agráriumba, melynek minél nagyobb részét szeretné 3 társadalmi szervezet a természetvédelmet segítő öko területre kilobbizni. A kormány viszont főleg választasi eszköznek, és a NER oligarchák kitömésének szánja a Közös Agrárpolitika pénzét.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői 2020. év végén közös állásfoglalást írtak alá az élő rendszerek védelméért és a mezőgazdaság jövőjét meghatározó támogatások természetbaráttá tételért. Az elmúlt hetek eseményei alapján úgy tűnik, minden eddiginél több támogatás lesz elérhető a Közös Agrárpolitika kereteiből a mezőgazdasági ágazat számára. A természetvédelmi, a vadgazdálkodási és a méhészeti ágazat továbbra is kiáll amellett, hogy a megemelt forrásokkal az agrártáj természeti értékeinek védelme elengedhetetlen feladatunk.
A következő támogatási ciklustól – bár csökkennek az átalakuló közös agrárpolitika EU-s forrásai – a magasabb nemzeti támogatás miatt nőni fognak a mezőgazdaságba áramló támogatások. Az MME számításai szerint a hazai társfinanszírozás jelentős növelésével az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) mintegy 3200 milliárd forint keretből fog gazdálkodni, míg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) nagyjából 4400 milliárd forintot fog kitenni a hazai agrárköltségvetésben a 2012-2027 közötti időszakban. Ez, összevetve például a korábbi (2014-2020) időszak EMVA keretével, háromszoros növekedést jelent.
Az EU-s mezőgazdasági kifizetések jelenlegi reformja mellett ez azt is jelentheti, hogy szerencsésen találkozik a vidéki területekre, döntően mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre szánt több forrás és a növekvő magasabb környezeti elvárás. A következő támogatási időszak támogatási szerkezete – a környezeti problémák súlyosbodására és tagállamok közvéleményének nyomására reagálva – egy sor stratégiai célban nagyobb környezeti teljesítményt vár el. Ezek mellett hasonló elvárásokat fogalmaz meg a “Termőföldtől az asztalig” (From farm to fork) stratégia és az EU, majd a tagállamok saját biodiverzitás stratégiái is.
A környezeti teljesítmény további fokozására nagy szükség van, mivel az agrárterületek környezeti állapota leromló tendenciát mutat: a madárállományok jelentős, 30 %-os csökkentést mutatnak; a beporzó rovarok, így például a háziméh-állományok leromlása a növényvédőszerek hatására vezethető vissza, és az apróvadfajok (fogoly, mezei nyúl) visszaszorulása is kimutatható. A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése érezhető gazdasági károkat okoz.
„A méhészeti, a vadgazdálkodási és a természetvédelmi ágazat képviselőivel nemrégiben megállapodást írtunk alá, melyben rögzítettük az új költségvetési időszakra megszülető agrártámogatásokkal kapcsolatos várakozásainkat és közös javaslatainkat. A jelenlegi keretek azt mutatják, hogy lesz lehetőség ennek a megvalósítására is.” – mondta Bross Péter az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
„A vadgazdálkodási, a méhészeti és a természetvédelemi szakterületek céljai elérésében közös sorson osztoznak. Mindhárom ágazat működését alapjaiban határozza meg a mezőgazdasági földhasználat mikéntje. A természetes élőhelyfoltok védelme, a szegélyélőhelyek megőrzése, az apróvadbarát földművelés támogatása nélkül nem biztosítható a vadgazdálkodás sikeressége a jövőben.” – állapította meg Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára.
„Az előző támogatási ciklusok folyamatos reformja, az agrártámogatások zöldítése mellett sem sikerült a kedvezőtlen természeti folyamatokat lelassítani. Talán ez az utolsó esélyünk, hogy a pusztulóban lévő agrárkörnyezet számunkra fontos elemeit megmentsük. Célzott, magas környezeti hozzáadott értékű agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel, a Natura 2000 területek támogatásával és a mezőgazdasági intenzifikáció kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésével erre lehet megoldást találni. A megfelelő támogatási eszközök kidolgozása mellett kiemelt fontosságú a természetbarát gazdálkodási módot választó gazdálkodók előnyhöz juttatása az agrártámogatások odaítélése során. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti társfinanszírozással megemelt az agrártámogatások esetében sem érhetjük be kevesebbel: a háromszoros forrásbővüléssel arányos növekedést kell elérni a természeti sokféleség védelmét szolgáló intézkedések célterületeiben!” – hangsúlyozta Dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója.
Budapest, 2021. február 1.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Vadászkamara, és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület sajtóközleménye.
Az agrársivatagban ökooázisokat kialakító gazdákat nem büntetni, hanem támogatni kell!
Az LMP Magyarország Zöld Pártja üdvözli a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) közös állásfoglalását a mezőgazdasági területek természetességének, diverzitásának növelése érdekében.
A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy a vegyipari, monokultúrás, nagytáblás mezőgazdasági művelés tragikus hatással van a biológiai sokféleségre, többek között a madarak, a beporzó rovarok és az apróvadak életlehetőségeire. Amikor ilyen tényekkel szembesülünk, civilek és ágazati szereplők ilyen súlyos problémákra hívják fel a figyelmet, akkor egy felelős kormánynak erre reagálnia kell!
Elsődleges fontosságú a Közös Agrárpolitika támogatási rendszerének a megváltoztatása. A természetes élőhelyeket fenntartó, az agrársivatagban ökooázisokat kialakító gazdákat nem büntetni, hanem támogatni kell! Cseh mintára az egyben művelhető táblaméretek korlátozását kell elérni! Támogatni kell a mezővédő erdősávok, fasorok és szegélyek kialakítását, megmaradását! Ösztönözni kell az agrár-erdészeti rendszerek kialakítását! Az uniós stratégiákkal összhangban csökkenteni kell a növényvédő szerhasználatot, növelni az ökológiai gazdálkodásba vont területek arányát! Az utolsó órában vagyunk!
Budapest, 2021. február 1.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke
Lázár szavakban felkarolja a vidékieket, de a százmilliárdok a haveroknak juthatnak
Tanítani kellene azt a politikai marketingmunkát, amelyet Lázár János végzett el az elmúlt hónapokban. A cél kettős volt. Egyrészt az, hogy a Fidesz az utolsó zsákfaluban is megnyerje a következő választást, másrészt az, hogy közben a kormányhoz közel álló agrárbefektetők is jócskán gyarapodjanak. Az unióval közös agrárpolitikának köszönhetően ugyanis 2027-ig mintegy 7500 milliárd forint osztható szét az ágazat szereplői között, azaz van miért lehajolniuk a hatalmon lévőknek.
Látványos fedősztorit kerekített Lázár János ahhoz, hogy a kormánnyal szimpatizáló üzleti körök újabb két ágazatot maguk alá gyűrhessenek: az élelmiszergyártást és a kiskereskedelmet. A vidékieknek a frissen beígért gigászi pénzek helyett egyelőre inkább dráguló ennivalóra és szűkülő választékra van kilátásuk.
