Közeledik a fűtési szezon, amit a lakosságtól kezdve az önkormányzatokon, különböző intézményeken át a cégekig, üzletekig, gyárakig mindenki egy újfajta aggodalommal vár. Ki tudom-e fizetni a rezsi számláimat, vagy lesz-e egyáltalán áram, gáz, vagy akár tűzifa? Az éghajlati válságról közben egyre kevesebbet beszélünk, nemhogy foglalkoznánk vele.Az energiaközösségek megoldást jelenthetnének az emelkedő rezsiárakra – állítják a természetvédők – miközben megújulókat használva az éghajlatra nehezedő nyomást is csökkenthetik. Ehhez viszont a kormányzatnak kellene megoldania az energiaközösségeket érintő részletszabályozás hiányosságait, a Parlamenten keresztül kellene nyomást gyakorolnia az Energiahivatalra és a hálózati engedélyes cégekre az energiaközösségek engedélyezésének meggyorsítása érdekében.
Két éve folyik az energiaközösségi mintaprojektek létrehozását elősegítő ITM (mai nevén Technológiai és Ipari Minisztérium által kiírt) pályázatok megvalósítása, de még mindig hiányoznak a részletszabályok a konkrét közösségek elindulásához. Pedig az idei télen az eredeti terveknek megfelelően már megindulhatott volna az első energiaközösségek áramtermelő tevékenysége. Ezek széles körű elterjedésével nagymértékben erősödhetne a magyar háztartások ellátásbiztonsága és javulhatna az energiaszegénységben élők helyzete a Szolidáris Gazdasági Központ (SZGK) és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint. Magyarország egyik legnagyobb múltú civil szervezetének szakértői sürgetik a szakminisztérium döntéshozóit és a hálózati engedélyes cégeket, hogy minél hamarabb észszerűsítsék a feltételeket, dolgozzák ki a részletszabályokat és gyorsítsák fel az engedélyezéseket, mert közeleg a tél…
Minden rendelkezésre álló eszközre szükségünk van az energiaellátás átalakításának felgyorsítására és a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére, a hazai és európai uniós éghajlatvédelmi célokat is szem előtt tartva. Ennél világosabban már nem lehet a tudtunkra adni, hogy milyen sebezhetők vagyunk az ellátási veszélyekkel és az áringadozásokkal szemben. Az energiaközösségeknek kulcsszerep juthatna a megújuló energiaforrásokra alapozott energiafüggetlenség elérésében, ha minél hamarabb megszületne az energiaközösségek működését keretbe foglaló elosztói szabályzat.
Egyéni szinten a rossz anyagi körülmények között, elavult épületekben, háztartásokban élők, például a kisnyugdíjasok, ágazati szinten pedig a szociális és közművelődési intézmények kerülnek a legnehezebb helyzetbe. Ők biztosan nem tudják kigazdálkodni a megemelkedett áram- és fűtésszámlákat. Egyre többen keresik meg a fenntartó önkormányzatokat és szociális szervezeteket segítséget kérve, egyre több intézmény jelenti be, hogy leáll a téli hónapokra.
Az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elvet ültetik át a gyakorlatba az energiaközösségek
A több háztartást összefogó energiaközösségek erősítik a lakosság ellátásbiztonságát, hiszen nincs szükség import energiahordozókra és a megtermelt energia szállítására. Az energiatermelés közelebb kerül a fogyasztóhoz, hiszen a családi házakra szerelt kiserőművekhez hasonlóan itt is helyben elfogyasztható a megtermelt villamosenergia. Emellett a közösségi energetikai rendszerek az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is a villamosenergia-hálózat terhelése nélkül kínálnak lehetőséget a megújuló alapú energiatermeléséből és -fogyasztásából eddig kimaradt lakosság és önkormányzati vagy civil tulajdonú intézmények bekapcsolódására. Az energiaközösségek működésének ugyanis fontos eleme, hogy olyan mértékben fogják össze a sok kis termelő/fogyasztó termelését, fogyasztását és hálózati rugalmasságát, amely már energiapiacon is értelmezhető és értékesíthető, miközben egyébként az általuk megtermelt energia nagy részét jellemzően maguk helyben fel is használják.
Az ebben rejlő potenciált jelzi, hogy a közösségi energetikai rendszerek elterjesztésével összességében mintegy 11 százalékkal lehetne csökkenteni a teljes magyarországi lakosság energiafogyasztását, ám ennek elérésre további ösztönző intézkedésekre lenne szükség.
A pályázati források mellett további ösztönzőkre van szükség
A hazai pályázati támogatások egyedülállóak Közép-Kelet-Európában a kísérleti energiaközösségek létrehozására, ám egy több lépcsőre épülő támogatási rendszer kialakítására van szükség az energiaközösségek elterjesztéséhez. Szükség van a tagok közötti villamosáram-megosztás részleteinek kidolgozására, később pedig a hálózatra rugalmasan csatlakozó, energiaszolgáltató energiaközösség létrehozása.
Bár az energiaközösségek elsődleges célja nem a haszon, a fennmaradásukhoz szükséges legalább a kiadásaik fedezése. Az elért nyereséget pedig visszaforgathatják a közösséget szolgáló fejlesztésekre vagy további energiahatékonysági beruházásra, amilyen például a lakóépület külső hőszigetelése vagy a nyílászárók cseréje is. Ehhez olyan üzleti modell kell, amely vonzó ajánlatot kínál a közösség tagjai számára – hangsúlyozzák a természetvédők.
