A WWF szerint a vízgazdálkodás terén különös jelentősége van annak, hogy a vízfolyások és környezetük állapotát javítsuk és vizeink egészségesek legyenek. Az Európai Unióban a felszíni vizek kevesebb mint 40%-a van jó ökológiai állapotban, Magyarországon pedig ez az arány 15% alatt van.
2019. október 15. és 17. között Budapest ad otthont a Víz Világtalálkozónak, amely a világszerte egyre égetőbb fontosságú vízkezelési és vízhasználati problémákat helyezi előtérbe. Az idei budapesti esemény, amely immár a harmadik Víz Világtalálkozó, nagyon jó lehetőség arra, hogy a világ számos országából érkező szakértő és politikus az élővizek, a folyók, a vízhasználat és a vízellátás problémájáról tárgyaljon. A Világtalálkozó ismételt megrendezése annak jele, hogy Magyarország fontosnak tartja a vizek megőrzését és állapotuk javítását. A WWF Magyarország álláspontja szerint is időszerű ezt a kérdést napirenden tartani, hiszen alapvető változtatásokra van szükség ahhoz, hogy akár egy évtizeden belül láthatóan javuljon vizeink állapota.
A változás egyik kulcsfontosságú eszköze a Víz Keretirányelv megőrzése és alapos végrehajtása. Jelenleg az irányelv európai értékelése zajlik, és fennáll annak veszélye, hogy az Európai Bizottság újratárgyalási szándékkal megnyitja az irányelvet, miután több tagállamnak voltak arra utaló megnyilvánulásai, hogy ezt az uniós joganyagot újra kell tárgyalni. Ugyanakkor szerte Európában és Magyarországon is távol állunk az irányelv céljának elérésétől: vizeink sem minőségi, sem mennyiségi szempontból nincsenek megfelelő állapotban. Magyarországnak elemi érdeke tehát, hogy a Víz Keretirányelv célkitűzései ne változzanak, és a tagállamok a jogi keret megváltoztatása helyett az eredményes végrehajtással foglalkozzanak.
A folyók és a hozzá kapcsolódó élőhelyek újjáélesztése és jó állapotúvá tétele ugyanis nem lehetetlen feladat. Nagyon sok olyan helyreállítási lehetőség áll rendelkezésre, melyek javítják a folyók állapotát, és ezzel a társadalom számára is nagyobb vízbiztonságot nyújtanak. A vízkincs megőrzése érdekében a vízgazdálkodásban egyre inkább a vizek megtartására és a tájban való szétterítésére van szükség. Teret kell nyújtani olyan gazdálkodási formáknak a vízpartokon, melyek méltányolják a víz jelenlétét. Mindez a természetnek és a társadalomnak is előnyöket nyújt. Nagy folyóink mentén már most is egyre több élőhely helyreállítása zajlik, ami javítja vízellátásukat, segíti a nagy folyóvizek szétterülését az ártereken és azt, hogy a táj szivacsként szívja magába az éltető árhullámok vizét.
A WWF szerint a vízgazdálkodás terén különös jelentősége van annak, hogy a vízfolyások és környezetük állapotát javítsuk és vizeink egészségesek legyenek. Az Európai Unióban a felszíni vizek kevesebb mint 40%-a van jó ökológiai állapotban, Magyarországon pedig ez az arány 15% alatt van. Folyóink szabályozottak, az ártereket és mellékágakat elválasztották tőlük, az egykori árterek kétharmada ma árvízvédelmi töltésekkel védett. Ezek a töltések viszont az éltető vizet is távol tartják a tájtól. Az ártéri erdők több mint 90%-a eltűnt, a ritkán érkező árvizek nem jutnak el az árvízvédelmi töltéseken túlra. Az ország szinte valamennyi részén egyre gyakoribb az aszály és a vízhiány, de a vízgazdálkodás nincs felkészülve a vízmegtartásra és a mély fekvésű területeken a vizek befogadására. A Víz Keretirányelv végrehajtása során zajló tervezési folyamat tökéletes lehetőséget ad arra, hogy Magyarország erre felkészüljön és megfelelő intézkedéseket alkalmazzon.
Nyitókép: a Ráckeve-Soroksári Duna szennyezése Budapesten
