Január végén csak 361 zöld rendszámú autó közlekedett Magyarországon, ma pedig 932-nél járunk – közölte a Világgazdasággal a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH). A lap szerint a tisztán elektromos járművek aránya jóval kevesebb, mint a hibrideké. A legtöbb zöld rendszámot Budapesten és Pest megyében adták ki.
Az első fél évben a vártnál is több, közel 46 ezer új autót adtak el hazánkban, de ezen belül az elektromos járművek iránt még nagyon szerény az érdeklődés. Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke ezt azzal magyarázza, hogy ma még drágák az ilyen meghajtású járművek, és hiányzik a megfelelő sűrűségű töltőinfrastruktúra-hálózat is. Ráadásul az elektromos autók hatótávolsága ma még kicsi, egy töltéssel legfeljebb 100-130 kilométert tudnak megtenni.
Pozitívum, hogy a kormány és az önkormányzatok különböző ösztönzőkkel segítik az elterjedésüket, így például egyes városokban ingyen lehet parkolni velük, használhatják a buszsávot, ingyen tölthetik őket, adókedvezményt kapnak. A cél, hogy 2020-ra több tízezer elektromos autó legyen Magyarországon, ehhez azonban addig még rengeteg pénzt kell a rendszerbe befektetni – fogalmazott a Világgazdaságnak Erdélyi.
A másik gond a magas ár.
Tavaly csak minimális mértékben váltak olcsóbbá az elektromos autók, a tisztán elektromos meghajtású kocsik átlagosan 41 százalékkal voltak drágábbak, mint a belső égésű motorral felszerelt társaik, míg az 2014-ben 45 százalék volt az árkülönbség – mutatta ki az IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég. Korábban sokkal gyorsabb ütemű volt az árcsökkenés. Németországban 2010-ben a villanyautók a hagyományosoknak átlagosan még több mint a duplájába kerültek, azóta az árkülönbözet közel kétharmada eltűnt. A tavalyi minimális árcsökkenés annak tudható be, hogy nem került az európai piacra új, tisztán elektromos autó, a meglévő modellek ára pedig alig mozdult. Magyarországon sem volt lényeges árváltozás – mutat rá Huba Eörs, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere.
A legnagyobb darabszámban értékesített Nissan Leaf 9,1 millió forintos alapára 2014 óta gyakorlatilag nem módosult. Ugyanez érvényes a 12 milliós BMWi3-ra és VW e-Golfra is Ha az elmúlt három év trendje folytatódik, akkor 2020-ra átlagosan mintegy 16 százalékkal lesznek drágábbak a villanyautók a hagyományos kocsiknál. Ahhoz azonban, hogy áttörés következhessen be az eladásokban, 10 százalék alá kellene csökkennie az árkülönbségnek – állítják az IFUA Horváth & Partners szakértői.
Valamelyest jobb a helyzet a hibrid járműveknél, vagyis amelyekben a belső égésű motor mellett elektromotor is van. Az ilyen kocsik átlagosan most mintegy 25 százalékkal drágábbak a hagyományosaknál. Az elektromos autók üzemeltetése olcsóbb, mint a benzineseké, de az olajárak zuhanása miatt már nem annyival, mint korábban. Jelenleg hagyományos belső égésű motorral gyártott kocsival a németeknél 2,4-szer drágább egy kilométert megtenni, mint egy villanyautóval, míg ez 2012-ben még csaknem háromszor került többe. A következő években azonban várhatóan ismét növekednek az olajárak, az elektromos autók hatékonysága pedig javul, s ez az üzemeltetést tekintve a villanyautók malmára hajtja a vizet.
