A hazai ingatlanpiaccal kapcsolatban a hírportálok többnyire a forgalom- és áremelkedést, a kedvezményeket, az újlakásokat, esetleg a területi kettéosztottságot említik. Időnként szóba kerülnek a befektetők vagy a legnépszerűbb ingatlantípusok is, de a folyamat természeti tényezőkkel való összefüggéséről szinte egyáltalán nem olvashatunk. Pedig érdekes kérdés, hogy vajon a környezeti szennyezés hatással van-e az ingatlanpiac alakulására – és ha igen, milyen irányban.
Mennyire szennyezett a budapesti levegő?
Az ingatlanárakat, ezáltal a forgalmat és a fejlesztéseket jelentősen befolyásolja az elhelyezkedés. Erre nemcsak klasszikus értelemben – azaz a környék viszonylatában –, hanem környezetvédelmi szempontból is érdemes gondolni. Egyáltalán nem mindegy ugyanis a zaj- vagy a levegőszennyezettség mértéke. A csendes, jó levegőjű környék felviheti, a kellemetlen levegő és a szűnni nem akaró forgalomzaj pedig lenyomhatja egy terület ingatlanárait.
Egy felmérés szerint egyébként a fővárosiak a légszennyezettséget tartják a legkritikusabb környezetvédelmi problémának. Erre nemrég aktivisták is felhívták a figyelmet, méghozzá azzal, hogy a Szabadság-szobor arcára légszennyezettség-szűrő maszkot tettek. Így akarták kifejezni, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy a városvezetés és a kormány nem tesz érdemi lépéseket a probléma orvoslására. Bár a helyzet nem mindenhol kiábrándító, az országon belül a fővárosi lakosság igen nagy arányban érintett. Az itt élők szerint sokat segítene a helyzeten a régi dízelautók kitiltása és a fenntartható alternatívák előtérbe helyezése – erről petíciót is indítottak.
2019 is drágulással indult
A levegő terheltsége a látszat szerint nem befolyásolja a folyamatos ingatlanáremelkedést. Bár alig indult el az év, az átlagos négyzetméterenkénti árak országosan máris 2%-kal drágultak a tavaly decemberi szinthez képest.
Az említett időszakban Budapesten tapasztalható 3%-os bővülés kerületenként meglehetősen eltérő képet mutat. Míg a XIV. kerületben mindössze 1%-kal, az V. kerületben 2%-kal, addig az I. és a XX. kerületben 7%-kal, a VIII. kerületben pedig 8%-kal növekedtek a lakóingatlanok átlagárai.
A lakóingatlanok átlagárainak emelkedése Budapesten és bizonyos kerületeiben (2018. december és 2019. január között)
A százalékok kiválóan tükrözik, mely kerületek örvendenek igazán nagy népszerűségnek, de a jelenlegi árszínvonalról nem adnak információt. A fővárosi tégla- és panellakások 38-48%-kal magasabb átlagárakon kerülnek meghirdetésre az országos szinthez viszonyítva, a kiemelt városrészek közül pedig a X. és a XX. kerületek árszínvonala tekinthető kedvezőnek – bár a panelek itt is 22-38%-kal lekörözik az országos szintet.
Egyik kerületből a másikba lépve százezres különbségekkel szembesülhetnek az érdeklődők. Az átlagár téglalakásoknál 772 ezer Ft/m2, a panelépítésű társaiknál pedig 543 ezer Ft/m2, de az ennél jóval magasabb, 920 ezret, sőt 1 millió forintot meghaladó négyzetméterárak sem okoznak meglepetést az olyan kerületekben, mint az I. vagy az V.
Átlagos lakásárak Budapesten és bizonyos kerületeiben (Ft/m2, 2019. januári adatok alapján)
Az albérletpiacon akár 60%-os eltérések is lehetnek
Ha lakáspiacról van szó, akkor az albérletárakat is érdemes górcső alá venni. A Budapesten kiadó lakások árszínvonalában brutális különbségek lehetnek a kerületek szerint: egy hasonló adottságú, 50 m2-es lakás például a XIV. kerületben 145 ezer, az I. kerületben viszont 213 ezer forintos bérleti díj ellenében költözhető.
Átlagos albérletárak Budapesten és bizonyos kerületeiben (Ft/m2, 2019. januári adatok alapján)
Az árváltozásokkal kapcsolatos statisztikák szerint úgy tűnik, a fővárosi ingatlanok iránt érdeklődők szemében a környezetszennyezés nem értékcsökkentő tényező. Épp ellenkezőleg, a belvárosban továbbra is kiugróan magas az árszínvonal, annak ellenére, hogy a nagyobb forgalom miatt a légszennyezettség mértéke is jelentősebb.
