Milyen illékony szerves vegyületekkel találkozhatunk otthonunkban, munkahelyünkön, és ezek milyen veszélyeket jelenthetnek számunkra? Hogyan helyettesíthető a műtrágya az állati csontból készített bioszénnel, és mindez hogyan befolyásolja Európa foszfátutánpótlását?
A KÖVET Egyesület Környezetvédelmi Munkacsoportjának május 28-i nyílt ülésén ezt a két témát járták körbe a WESSLING Hungary Kft. szakemberei és a KÖVET vendégei. Dr. Zanathy László, a WESSLING Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az Élet minősége jelmondatban igyekeztek kifejezni a WESSLING filozófiájának lényegét: a környezeti (többek között talaj-, víz-, levegő- és azbesztvizsgálatok), az élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági vizsgálatok során ugyanis az életünkre leginkább hatással lévő elemeket mérik, analizálják.
„Kitűnő minőségbiztosítással és számos nemzetközi és hazai akkreditációval rendelkezünk, a WESSLING azonban talán abban különbözik leginkább a többi laboratóriumtól, hogy a precíz, gyors és megbízható méréseken túl mi igyekszünk megérteni, elemezni a vevő problémáját, és a megoldásban is támogatni őt” – mondta el az ügyvezető igazgató. A WESSLING-cégcsoport családi vállalkozásként jött létre, és azóta is egy pártatlanul működő, független laboratórium-hálózatként üzemel. Nonprofit kutató-fejlesztő társasága, a WIREC révén jelentős oktatási tevékenységet végez, a QualcoDuna programmal 140 vizsgálólaboratórium jártasságát igazolja a környezeti elemek vizsgálatának terén, nemrég pedig átvette a 60 éves Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos folyóirat szerkesztését és kiadását.
A VOC-vegyületek körbevesznek minket
Filep Zoltán, a WESSLING Hungary Kft. környezetvédelmi laboratóriumvezetője Illékony szerves vegyületek (VOC) a vizsgálólaboratórium szemszögéből című előadásában elmondta, hogy a beltéri levegő minőségét vizsgáló szakterület elsősorban az olajnak köszönheti az utóbbi évtizedekben megnövekedett jelentőségét. Az olaj árának drágulásával ugyanis előtérbe került az energiahatékonyság, ami az épületek esetében a jobb szigetelőrendszerek elterjedését hozta magával. Ezzel azonban sok esetben gyakorlatilag lezártuk a beltereket, megszüntettük a szellőzést, ráadásul elképesztő mennyiségű vegyi anyagot építettünk be a lakásunkba.
Mindennapi életünk 90 százalékát belterekben töltjük – otthonunkban, a munkahelyünkön, az iskolában, óvodában. Filep Zoltán előadásában röviden ismertette a mindennapi légszennyezőket, melyekkel leggyakrabban találkozhatunk beltérben. Ilyenek a szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, a radon, a biológiai eredetű szennyezők (vírusok, baktériumok, penész, poratka), az illékony szerves szennyezők (oldószerek, formaldehid), a nem illékony szennyezők (poliaromás szénhidrogének). Beszélt a levegővizsgálati módszerekről (például a tesztkamrás vizsgálatokról), a kandallók, kályhák festésének száradása, kiégetése során történő kipárolgások kockázatairól és a mintavételezés módjairól.
Már az indiánok is használták a bioszenet!
Igaz, minden bizonnyal nem így hívták – mondta el előadásában Palotai Zoltán, a WESSLING Hungary Kft. üzletágvezetője, kiemelve, hogy az indiánok bizony felismerték annak remek talajjavító hatását. A bioszén hivatalos definíciója szerint a növényi vagy állati eredetű biomassza reduktív pirolizációs terméke. Különösen a csontszénre jellemző, hogy rendkívül magas foszfáttartalommal rendelkezik, a növényi eredetű bioszén pedig kiváló szerkezetjavító és vízvisszatartó.
A természetből „kivett” foszfát visszaforgatására igen nagy szükség van: ez az elem az élet körforgásának egyik legfontosabb építőanyaga, a növényi szervezetek felépítéséhez elengedhetetlen. A Föld foszfátkészletei végesek, Európában például már kimerültek a foszfátutánpótlást biztosító apatitbányák, így a Nyugat-Szaharából, Marokkóból importáljuk a szükséges mennyiséget. Kínában is jelentős foszfátkitermelés folyik, ám a kínai kormány – rádöbbenve a foszfát elemi jelentőségére – megszüntette annak exportját. Mindez természetesen jelentős áremelkedéshez vezetett, és Európában is megkongatták a vészharangokat. Nem véletlen, hogy egyre inkább előnyben részesítenek minden olyan eljárást, amely a foszfát utánpótlásában szerepet játszik.
Az állati csontból készített bioszén közel 30 százaléknyi foszfátot tartalmaz, ezt az előállítási eljárást és a keletkezett termék hasznosíthatóságát kutatja és fejleszti a nyolc európai ország részvételével zajló REFERTIL-projekt, amelyben a WESSLING Hungary Kft. vizsgálólaboratóriumként analitikai vizsgálataival vesz részt. A REFERTIL projekt az EU által támogatott FP7-es programhoz tartozik.
Érdekességként elhangzott, hogy az Eurostat adatai alapján az Unióban az évente levágott állatok tömege átlagosan 41 millió tonna, amelyből 3 millió tonna csont, ez pedig 1,5 millió tonnányi bioszén előállítását teszi lehetővé, amely mennyiség a teljes uniós foszfátfelhasználás 20 százalékát biztosíthatja. Ezzel pedig már számottevően lehetne csökkenteni foszfát függésünket! Nem véletlen, hogy a bioszenet az Európai Bizottság műtrágyaként ismerte el, és mindent megtesz azért, hogy az új termék jogi szabályozása is minél előbb teljes legyen.
A KÖVET Egyesület nyílt ülésén a résztvevők egy laborlátogatás keretében betekintést nyertek a WESSLING Hungary Kft. vizsgálólaboratóriumának izgalmas világába is. Az élelmiszer- és gyógyszeranalitikai labor mellett a környezetanalitikai labor működését is megfigyelhették a minták beérkezésétől egészen a vizsgálati eredményekig.
