Nem kezeli megfelelően a jogi szabályozás a homok- és kavicsbányászattal kapcsolatos környezeti hatásokat, illetve az általuk okozott konfliktusokat Szabó Máté ombudsman szerint – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
A tájékoztatás szerint a vizsgálat nyomán az alapvető jogok biztosa több jogszabály módosítását javasolta. A közlemény szerint részben a Levegő Munkacsoport beadványa alapján, részben hivatalból indult ombudsmani vizsgálat a kavics- és homokbányászat következtében előálló vízgazdálkodási, termőföldvédelmi, környezet- és természetvédelmi problémák feltárására.
A kavicsbányászat nyomán csak a Pesti síkságon csaknem 2000 hektár kiterjedésű nyílt víztükör párologtatja a talajvizet. A kavicsbányászat intenzitása és annak következményei nincsenek összhangban az alaptörvény célkitűzésével, amely előírja a termőföld, a vízkészlet, a biológiai sokféleség védelmét, megőrzését a jövő nemzedék számára – állapítja meg az ombudsman jelentése.
A jogi szabályozás nem megfelelően kezeli a bányászat sok esetben visszafordíthatatlan környezeti hatásait. A gondokat súlyosbítja, hogy nem, vagy nem megfelelően teljesültek az állami tervezési feladatok. Az ombudsman a bányászat és a vízgazdálkodás ügyében a jogbiztonságot, valamint az egészséges környezethez való jog érvényesülését hiányolta.
Szabó Máté a vizsgálat nyomán javasolta több jogszabály, így például a bánya-, a vízgazdálkodási és a termőföldtörvény módosítását, továbbá a nemzeti ásványvagyon-gazdálkodási stratégia megalkotását, valamint a felszín alatti vízkészlet esetében az igénybevétel határértékeinek meghatározását is.
