Elképesztően nagy összeggel támogatták az elmúlt évtizedek lengyel kormányai a szénbányászatot és az erre alapozott energiatermelést, és a következő bő tíz évben még rosszabb lehet a helyzet. Eközben az ágazat csupán 1 %-kal járul hozzá a GDP-hez.
A WiseEuropa intézet és a Greenpeace közösen készített jelentést arról, mibe kerül Lengyelországnak a szénbányászat és a szénre alapozott villamosenergia-termelés támogatása – írta a gazeta.pl. A két szervezet szakértői kiszámították, mennyibe került az adófizetőknek ez a szubvenció, illetve mennyibe fog kerülni, ha minden úgy meg tovább, mint eddig. Az eredményt meg lehetett ugyan jósolni, mégis megdöbbentő: a kőszén bányászatának támogatása az utóbbi években rendkívüli módon megnőtt, és ha semmi nem változik, tovább fog nőni. Az elmúlt évtizedekben minden egyes lengyel évente 2000 zlotyt (150 ezer forint) fizetett az ágazat támogatására.
Óriási számok
Az elmúlt 25 évben a szélesen értelmezett szénenergia támogatása évente átlagosan 8,5 milliárd zlotyba (660 milliárd forint, a 4-es metró árának közel másfélszerese) került, ezen belül tavaly 8,2 milliárdba. Összességében 1990 óta 230 milliárd zloty a cech. És ezek csak a közvetlen költségek, amelyeket az államkassza fizet. Ha ehhez hozzászámítjuk a járulékos kiadásokat, például a szénbányászattal összefüggő betegségek vagy a környezetszennyezés okozta költségeket, akkor már kétezer milliárd zlotyról beszélhetünk. Eközben az elmúlt 25 évben a megújuló energia támogatására 17 milliárd zlotyt fordítottak a lengyel kormányok, ami adófizetőnként mindössze 23 zloty.
Még többe is kerülhet
A napi.hu szerint a lengyel politikusok egy része Lengyelország jóléte szempontjából kulcsfontosságúnak és nemzeti kincsnek tartja a szenet. Ennek ellentmondani látszik, hogy a szénbányászat ma a lengyel GDP-nek csak egy százalékát adja, és még ez az arány is zsugorodik. Ugyanakkor az ágazat támogatása nem csökken, hanem nő. Ráadásul nem csupán a pénzügyi támogatást élvezi az ágazat, hanem a jogi előnyöket is, amelyek lehetővé teszik a költségek jelentős részének áthárítását a társadalomra.
A kutatóintézet szerint 2017 és 2030 között a bányászat és szénenergia támogatása átlag 11 milliárd zlotyba fog kerülni évente, ami 30 százalékos növekedést jelent. Ez még csak előrejelzés, hogy végül mennyit fognak költeni a szén pátyolgatására, attól függ, milyen irányba halad a lengyel politika. A kérdés az, hogy új szénerőműveket akarnak-e építeni vagy inkább módosítanának az energiahordozók összetételén.
