A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: népszava

Október 1-jétől tovább bővül a budapesti szmogriadó esetén érvényes korlátozások köre: a hónap elejétől az Euro 5-ös dízelüzemű gépjárművekre is érvényes lesz majd a rendelkezés (ide elsősorban a 2012-2014 között gyártott dízel gépkocsik tartoznak).Más részről viszont enyhülnek is a szabályok: nem kell majd korlátozni a hibrid, a gázüzemű, a tisztán elektromos hajtású, illetve e az Euro 3-as, 4-es és 5-ös környezetvédelmi besorolású benzines gépkocsik mozgását sem a főváros útjain. Összességében a szigor látványosabb lesz az eddiginél: tavalyi felmérések adatai alapján a fővárosban és több mint 70 agglomerációs településen üzemelő gépkocsik 52 százalékának a forgalmát korlátozhatja majd a legújabb fővárosi szmogrendelet. Az előírás becslések szerint a dízelautók majd’ 90 százalékát érintené, ami a teljes régiós autópark egyharmadát teszi ki. Boros Jenő, autós szakíró a Népszavának elmondta, az új szabályozás mindenképpen előrelépés, de nem fedi le teljesen a légszennyezésért felelőssé tehető járművek körét.

Mikor roboghatnak a robogók?

Egyebek mellett egyetlen szó sem utal például a jogszabályban a robogókra. Ez az amúgy rendkívül praktikus városi közlekedés eszköz érthetetlen kiváltságokat élvez. Miközben több nyugat-európai országban még a kerékpárokon is kötelező a forgalmi rendszám, Magyarországon a robogók enélkül a fontos azonosító nélkül vehetnek részt a közlekedésben. Részben talán ennek a megengedő hozzáállásnak is köszönhetően rengeteg leharcolt, műszaki és közbiztonsági szempontból egyaránt elhanyagolt, a közlekedésbiztonságra kockázatot jelentő és a személyautóknál is nagyobb légszennyezést okozó robogó cikázik a fővárosban. Ezeket a gyakran néhány tízezer forintért megvásárolható guruló roncsokat lehetetlen beazonosítani, ha kárt okoznak a közlekedő partnereknek, és a károsanyag-kibocsátásukat sem ellenőrzi a kutya sem. Ez annál is nehezebb feladat lenne, mert sehol sincsenek nyilvántartva, így legföljebb a kötelező biztosításuk alapján lehetne ellenőrizni őket, ha minden robogó tulajdonos kötne biztosítást (de még becsülni sem lehet, hányan teszik ezt meg).

A szakértő szerint kár volt megszüntetni a gépkocsik környezetvédelmi besorolását jelölő matrica használatát, amit korábban a rendszámra helyeztek el a szervizekben a vizsgálatot követően. Ugyanakkor maradt azért a hatóságnak lehetősége az ellenőrzésre: a legtöbb rendőrségi járőrkocsiban található olyan berendezés, amely sok egyéb adat mellett a környezetvédelmi besorolásról is tájékoztatja a rendőröket a rendszám alapján. Ahhoz, hogy a szmogrendelettel érzékelhető pozitív hatást lehessen elérni, pontosan meg kellene határozni forgalomkorlátozás alá eső terület határait, valamint – természetesen – a rendelet megszegőit visszatartó erejű bírságokkal kellene büntetni.

Emellett jelentősen fejleszteni kellene a P+R parkolókat, hogy a korlátozás alá eső gépkocsikról tömegközlekedési eszközökre szállhassanak át az autósok (amihez korszerű járműparkra, infrastruktúrára is szükség lenne). Egyáltalán nem érinti a jelenlegi szabályozás a hajóforgalmat, ami pedig az egyik legnagyobb szennyezőforrás. A Duna budapesti szakaszán leginkább a hatalmas szálloda- illetve városnéző hajók és motoros kishajók szennyezik a levegőt. Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője szerint állandóan magas a légszennyezettség a hajók miatt, a problémára tartós megoldást kellene találni. Ehhez a hajók estében is szükség lenne környezetterhelési besorolásra, amelynek alapján környezetvédelmi díjat vethetne ki akár a főváros, akár az állam. A költségvetés pedig támogathatná az öreg hajómotorok cseréjét korszerű erőforrásokra, illetve kipufogószűrük felszerelését – írta Bihari Tamás a Népszavában.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek