Minél nagyobb testű egy emlős, annál tovább él. A denevér a kivétel szabály alól: egyik fajuk néhány grammos súlya ellenére több mint negyven évet él. Génjeinek elemzésével tárta fel a faj titkait egy nemzetközi kutatócsoport.
Az evolúció egyik legsikeresebb emlőse a denevér: fajai az összes emlős egyötödét teszik ki, hosszan repülni egyedül ők tudnak, ezen kívül az ultrahangos navigációval tájékozódó ritka állatfajok közé tartoznak.
A simaorrú denevérek családjába tartozó, mindössze 4-8 grammosra megnövő, rovarevő Brandt-denevér várható élettartama hosszabb, mint egy szarvasmarháé vagy lóé, és vetekszik a delfinével: 41 évet is képes élni, testtömegére tekintettel ez szélsőséges rekord.
A kutatók elemezték egy az oroszországi Obvalnaja-barlangban élő hím egyed genomját, azaz teljes örökítő információját, és azt fedezték fel, hogy a genetikai alkalmazkodás lehet az állat apró testméretének és kivételes élettartamának a magyarázata – olvasható a Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. A miniatűr denevérnél egyedülálló genetikai változások játszódtak le a növekedési és egy szomszédos másik hormon (az IGF-1) irányításában. Ez a mutáció feltehetően más hosszú életű denevéreknél is megtalálható, és a kutatók szerint hasonló játszódik le az emberi törpenövés esetében is.
A genom elemzése feltárta, hogy az örökítő információ miféle alkalmazkodása vezetett Brandt-denevérek hosszú életének titkaihoz: a téli álomhoz, azaz a hibernációhoz, lassú anyagcseréhez és a ritka utódnemzéshez. Ezt hatásosabbá teszi rejtőzködő életmódjuk: nappal pihennek, éjjel vadásznak, védett barlangok, faodvak rejtekében laknak, és igen megbízható, ultrahangos tájékozódási módszert fejlesztettek ki.
