A döghús rendszeres fogyasztása az állatok többsége számára végzetes lenne, nem így a keselyűknek, amelyek különleges bélflórájuknak köszönhetően “csemegézhetnek” büntetlenül a bomló tetemekből – derítették ki dán és amerikai kutatók, akik eredményeiket a Nature Communications folyóirat legfrissebb számában ismertetik.

Mind az Egyesült Államokban honos újvilági keselyűformák hét faja, mind az Európában, Ázsiában és Afrikában élő óvilágiak kilenc faja dögevő. Egy állat kimúlása után teteme bomlásnak indul, toxikus vegyületek képződnek, és a szövetekben felszaporodó mikroorganizmusokhoz a talajban lévő kórokozók is csatlakozhatnak, például a lépfenét kiváltó Bacillus anthracis.

A kutatók megkísérelték megérteni, hogy miként élhetik túl a keselyűk a veszélyes lakomákat. Ehhez a madarak fejbőrén és bélcsatornájában lévő mikroorganizmusokat vizsgálták az újvilági keselyűformák két faja, a hollókeselyű (Coragyps atratus) és pulykakeselyű (Cathartes aura) egyedeinél. Huszonhat hollókeselyű és huszonnégy pulykakeselyű tetemét vizsgálták, amelyeket populációkontroll keretében az amerikai hatóságok engedélyével Tennessee államban, Nashville-ben lőttek ki.

A keselyűk étkezéskor mélyen belefúrják fejüket a tetembe, így nem okozott meglepetést, hogy bőrükön több mint félezer mikroorganizmus DNS-ét fedezték fel. Ezzel szemben bélcsatornájukban átlagosan mindössze 76 különféle baktérium él, ami elenyésző, figyelembe véve az ember emésztőrendszerében található több száz fajt. Emellett a madarak tápcsatornájában nem találtak semmiféle, a keselyűk étrendjéből fennmaradó DNS-t.
"A keselyűk gyomra mindent kíméletlenül felőröl, megemészt, még az áldozat DNS-ének sem kegyelmez" – magyarázta Lars Hansen dán mikrobiológus. A keselyűk tápcsatornájában élő mikroorganizmusok vizsgálata során kiderült, hogy bélflórájukat két baktériumféleség uralja. Ezek egyrészt a Clostridium baktériumok, amelyek közül sok toxinokat termel. Közéjük tartozik a veszélyes idegmérget termelő és botulizmust okozó Clostridium botulinum nevű baktérium is. A másik a Fusobacterium család, amelynek némely tagja szövetelhalást okozó "húsevő" kórokozó.

Lars Hansen szerint a keselyűk immunisak e veszélyes kórokozókkal és toxinjaikkal szemben. Elképzelhető azonban az is, hogy a madarak bélrendszerét megtöltik gyilkos baktériumok ártalmatlan rokonai. "Egyfajta probiotikumként működnek, ugyanazt a területet foglalják el, ahol egyébként a kórokozók telepednének meg" – taglalta a lehetőségeket a dán mikrobiológus, aki csapatával további DNS-vizsgálatokat tervez a rejtély megoldása érdekében.  Egy tavalyi vizsgálat során, amikor a szintén dögevő alligátorok bélflóráját vizsgálták, ugyanannak a két baktériumféleségnek a magas szintjére lettek figyelmesek a kutatók. "Aligha lehet szó véletlenről" – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Sarah Keenan, a Saint Louis-i Egyetem geobiológusa. Mint rámutatott, mind az alligátorok, mind a keselyűk bomló tetemekkel táplálkozó dögevők. Nagy valószínűséggel ezt a szervezetükben élő mikroorganizmusok közössége teszi lehetővé.

Tudta, hogy szeptember 6 a Nemzetközi keselyűnap?

Az afrikai és európai keselyűfajok akár még a mi életünkben a kihalás szélére kerülhetnek – figyelmeztettek a természetvédők a  Nemzetközi keselyűnap alkalmából. Állítsuk meg a keselyű mérgezést most!

A világ legnagyobb természetvédelmi összefogása, a BirdLife International bejelentette, hogy a keselyűk hamarosan a Föld legveszélyeztetettebb madárcsoportjai közé fognak tartozni. A Birdlife International „Állítsuk meg a keselyű mérgezést most” elnevezéssel egy globális kampányt indított, melyben a közvélemény támogatását is kérik a keselyűk kipusztulásának megakadályozásához. A BirdLife Internationalnak 120 BirdLife partner szervezete van világszerte – országonként vagy régiónként egy- valamint 13 millió tagja és támogatója. Részletek >>>