3 millió családi ház megújítását vizionálta 2020-ig Szabó Zsolt államtitkár, amikor a minap bejelentette a családi házak korszerűsítését megcélzó, 150 milliárdos keretösszegű, készülő pályázatot. A napi.hu kiszámolta, mekkora segítség lesz ez a felújítóknak és az építőiparnak.
Sabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikai, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár hárommillió családi ház felújításával kalkulál 2020-ig, ami házanként 50 ezer forintot hozna a felújítók konyhájára. Szerencsére nincs ennyi családi ház Magyarországon, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia például mintegy két és félmillióval számol, ám ennek a feléhez maximum bontási szándékkal érdemes hozzányúlni.
A fejlesztési minisztérium honlapján megtalálható közlemény szerint a "kidolgozás alatt álló pályázat keretében az épületek hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, a villamos- és vízhálózatok felújítását támogatják, munkát adva ezzel a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak. A felújítási költség 40 százaléka lesz vissza nem térítendő, uniós támogatás, míg az önrész várhatóan 45 százalék lesz. A maradék 15 százalék pedig kamatmentes, visszatérítendő támogatásból származik majd. Ezt a legkisebb hányadot még nem hagyta jóvá az EU."
Hogy mekkora segítséget jelent ez valójában a felújítóknak, azt a klasszikus magyar, Kádár kockának is nevezett (tízszer tízes, egyszintes, sátortetős) családi ház felújítási költségeit számba véve próbáltuk felmérni, Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke, energetikai felújítási szakértő segítségével.
Nézzük a konkrét számokat egy klasszikus Kádár kockánál:
Felmérés: 50 -100 ezer forint
Tervezés:100-150 ezer forint
Külső hőszigetelés, 15 centiméteres: 840 ezer forint
Külső nyílászárók redőnnyel: 860 ezer forint (háromrétegű, korszerű, de nem a legdrágább ablakot figyelembe véve)
Padlás (mennyezet) hőszigetelése: 420 ezer forint
Villanyszerelés az alumínium vezeték rézre cserélése, elosztó tábla, kapcsolók nélkül: 440 ezer forint
A pályázati célokat szem előtt tartva eddig mintegy 2,7 millió forintnál tartunk a fűtés korszerűsítése nélkül.
Fűtéskorszerűsítésnél gázkazánt és padló, illetve radiátor fűtés kiépítését alapul véve további 1,8 millióval bővül az összeg, amivel elérjük a 4,7 millió forintot, miközben sem megújuló energiát nem építettünk be, sem beltéri ajtókat, szanitereket, burkolatot nem cseréltünk.
Ha a családi házak közül kihagyjuk a felújíthatatlanokat és az újonnan épülteket, és az egyszerűség kedvéért egymillió házzal számolunk, 150 ezer forintra nő a vissza nem térítendő támogatás nagysága, ami nem hogy a költségek 40, de még a 10 százalékát sem fedezi.
Ahhoz, hogy érdemi eredményt produkáljon a program, és valóban felújításra ösztönözzön, a tényleges költségek felét, de legalább kétmillió forintot kellene támogatásból fedezni – véli Kárpáti -, amivel 2020-ra mintegy 75 ezer – azaz 2016-2020 között évente 15 ezer – családi ház újulhatna meg.
A megújuló energiát beépítő fűtéskorszerűsítést nem szabad kihagyni a pályázatból (ami alsó hangon kétmillióval toldja meg az előbb kalkulált 1,8 millió helyett a felújítási költségeket), – mutat rá a szakértő, a 2020-ra tett vállalások, a széndioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentése, és a megújulók legalább 25 százalékos alkalmazása enélkül ugyanis nehezen valósulhat meg. Arról nem is beszélve, hogy 2020-ra már csak közel nulla energiás házak építhetők, igaz, ehhez elsőként legalább definiálni kell, mi az a közel nulla energiás épület – hangsúlyozza Kárpáti József.
Megéri?
A napi.hu úgy tudja, felmerült, hogy a kormány a saját erős kivitelezést ösztönözné, ettől azonban minden szakértő óva int. A korszerű technológiák csináld-magad alkalmazásával biztosan elmarad a korszerűsítéstől várt eredmény. Sőt, már a felújítás tervezésénél és a munkák indításánál jelen kellene lenni a szakértő auditoroknak, hogy biztosítsák, valóban energiamegtakarítást és értéknövekedést eredményező beruházásra költsék a pályázati forrásokat – véli Kárpáti, aki szerint akkor éri meg a beruházás, ha ezáltal az ingatlan értéke legalább befektetett önrész mértékével növekszik.
Az építőipar éves teljesítménye mintegy 2000 milliárd forint, az öt évre meghatározott 150 milliárdos állami keret évente mintegy 30 milliárddal, azaz másfél százalékkal növeli az ágazat teljesítményét.
