Környezetünk, éghajlatunk folyamatosan változik. A tények azt mutatják, hogy olykor egészen komoly szélsőségekre is fel kell készülnünk. Prof. Dr. Mika János éghajlatkutató és a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. szakértői a megbízható, jó állapotú tető fontosságára hívják fel a figyelmet.
Napjainkban a fokozódó klímaváltozás és éghajlati szélsőségek éveiben a fenntartható építészet mellett közvetlen környezetünk védelmére is kiemelt figyelmet kell fordítani. Magyarországon a lakásállomány mai napig elöregedő félben van, egy átlagos ház közel 50 éves. „Fontos tudni, hogy fél évszázaddal ezelőtt a tetőcserépgyártók többsége még 10-20 éves garanciát adott a cserepekre – szemben a mai 50 éves vagy egész életre szóló garanciával–, mivel azok akkoriban még korántsem voltak olyan időtállóak, mint manapság, illetve nem rendelkeztek a mai értelemben vett vízzáró és fagyálló képességekkel. Az is tény, hogy ritkábban kellett komoly környezeti kihívásokkal szembenézni” – hívja fel a figyelmet Tóth Szabolcs a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. regionális marketing igazgatója.
A biztonságos tetőfedés egyik próbaköve a szélvihar
A jó tetőfedő alapanyag megválasztása kulcsfontosságú lépés a viharbiztos szerkezet létrehozása során. Valójában már egész csekély, néhány tízezer forintos ráfordítással, a megfelelő tetőkiegészítők beépítésével a tető viharbiztossá tehető.
„Az OMSZ mérőállomásain valaha mért legnagyobb széllökés 47,7 m/s (172 km/h) volt 2010 decemberében a Kab-hegyen, ám a károk alapján becsült szélsebesség ennek a duplája, 87-103 m/s (313-371 km/h) is lehetett Vác mellett egy tornádóban, 1924 júniusában. De nemcsak ezek a kiugró értékek veszélyesek. A Balatonon a 17 m/s (61 km/h) sebességű széllökés prognózisa már viharállapotra utal. A széllökés két másodperces átlagot jelent, szemben a tízperces átlagszéllel. A szél pusztítása arányos a sebesség négyzetével, a szélmérés pedig az állomásokon a felszíntől 10 méterre történik” – mondja Prof. Dr. Mika János éghajlatkutató.
A Balatonon szinte minden évben menetrendszerűen előfordul 100 km/h feletti szélvihar, ami sajnos komoly károkat okoz a nem megfelelően kivitelezett, jellemzően könnyű anyagokból készült tetőfedésekben.
Ha nem tökéletes a tető, akkor a fő veszély a beázás, főként erős csapadékhullás idején
Takaró Gábor, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. okleveles építészmérnöke kiemeli: „Tetőcserepeink alapanyaga, a beton, az egyik legnagyobb mértékben időtálló nyersanyag, amely számos pozitív tulajdonsággal bír. Vízfelvétele minimális, tömörsége miatt alig szívja magába a nedvességet, ebből kifolyólag nem ingadozik a tető súlya, ami a szerkezetre is jótékony hatással van, illetve a fagyás-olvadás ciklusok váltakozása sem károsítja a cserepet. A betoncserepek teherbírása rendkívüli, emiatt nagy tömegű hó és jég sem okoz törést rajtuk, a héjazat megfelelő tömegével és a kritikus helyeken mechanikus leterheléssel pedig nő a tető viharállósága, valamint a hő- és hangcsillapító ereje.”
A hazánkban 24 óra alatt valaha hullott legnagyobb csapadékösszeg 260 mm, azaz négyzetméterenként 2,6 hektoliter volt 1953 júniusában, de már 10 perc is elég volt 64,2 mm záporeső földet (tetőt) éréséhez. Az ún. csapadékos napok száma, amikor legalább 0,1 mm hullik, országosan évi átlagban 88 és 147 nap között váltakozik, vagyis nagyjából minden harmadik napon esik legalább egy deciliter eső (vízszintes) négyzetméterenként.
A rosszul záró tető emellett sok hő (és pénz) elfolyásához is vezethet, ami nemcsak a szélsőséges napokon jelentkezik, hanem minden olyan napon, amikor a belső térben magasabb hőmérsékletet szeretnénk tartani, mint amennyi odakint van. A lakás beázása gyakran a tetőszerkezet meghibásodására vezethető vissza. Sok esetben akár 3-5 méterrel a beázott területtől is lehet a baj, ilyen esetben tehát azonnal kérjük szakember segítségét.
A jövőben nő a csapadék intenzitása és gyakorisága
„Gyakran halljuk azt is, hogy a globális éghajlatváltozás fokozza az időjárási szélsőségeket, ami szerencsére így, teljes általánosságban nem igaz, pontosabban nem következik a tudományos eredményekből. Ami biztosan erősödik mind a múltbeli mérések, mind a jövőre vonatkozó számítások szerint, az az eseti nagy csapadékok gyakorisága és intenzitása. Ugyanakkor csökken a csapadékos napok száma, azaz ritkábban esik az eső, mint korábban, de akkor nagyobb mennyiségben. Az erős széllökések változásáról nincs biztos képünk. Valószínű, hogy gyengülnek a téli szelek, amelyek a nagytérségű ciklonokhoz kötődnek, de erősödnek a lokális zivatarokból előtörő nyári szélrohamok. A hőmérséklet emelkedéséből következően – megbízható épületszigetelés mellett – már most kevesebb energia szükséges az épületek fűtésére, de több kell azok hűtésére” – mondja az éghajlatkutató.
Fontos tudni, hogy a törésszilárdság és a termékgeometria fontos szerepet játszik a környezeti hatások elleni védekezésben, amit emellett megfelelő felületkezeléssel ellátott tetőcserepekkel tehetünk még hatékonyabbá, hiszen annak felülete így fokozottabban ellenálló lesz. Taszítja a szennyeződéseket, tehát a mohásodás kevésbé lesz jellemző rá, a nagyobb mennyiségű füstgázok lerakódásával és maró, fakító hatásával szemben is hatékonyabban véd. Bizonyos felületkezelésű tetőcserepekkel a tetőtér felmelegedése is mérsékelhető.
„A Terránnál jelenleg négy felületkezelési típus érhető el, amelyek összetettségükben és minőségükben különböznek egymástól, továbbá eltérő mértékben garantálják a betoncserepek szín- és kopásállóságát. Piacvezető gyártóként innovatív felületkezelési technikákkal és új színekkel kívánunk folyamatosan megfelelni a piaci igényeknek és a kor magas minőségi elvárásainak” – emeli ki Tóth Szabolcs.
Időjárási szélsőségen olyan légköri jelenségeket vagy küszöbérték átlépéseket értünk, amelyek ritkán fordulnak elő. Ilyenek, például a jégeső, a viharos szél, a 40 Celsius fok feletti hőmérséklet és a méteres hótakaró. Vannak éghajlati szélsőségek is, amikor hosszabb időszak során felhalmozott, vagy éppen hiányzó csapadék okoz aszályt vagy belvizet. Hétköznapi értelemben a szélsőségekhez hozzáértjük az okozott károkat, vagyon, netán emberélet tekintetében, a meteorológiában azonban nem tudunk a szélsőség fogalmához kártételi küszöbértéket rendelni. A kár ugyanis nemcsak a légkör pusztító erejétől függ, hanem olyan természet-és társadalomföldrajzi tényezőktől is, amelyeket együttesen kitettségnek és sérülékenységnek nevezünk. Az előbbire példa az árterületi- és a meredek domboldali építkezés, utóbbira az épületek rossz állapota, továbbá a veszélyre utaló információhiány, illetve cselekvésképtelenség.
