Japán azt szeretné, hogy újra lehessen kereskedelmi céllal vadászni a bálnákra. A kezdeményezést a Nemzetközi Bálna Bizottság (IWC) a jövő héten tárgyalja Rióban.
Japán flották idáig is leöltek minden évben pár száz bálnát annak ellenére, hogy ezt 30 éve tiltják nemzetközi egyezmények, de legalábbis elméletben ennek más volt a jogalapja: bár ezt a kritikusai soha nem hinnék el nekik (okkal), ők arra hivatkoznak, hogy ezt pusztán tudományos céllal teszik. Más kérdés, hogy a bálnákat úgy is lehetne kutatni, hogy életben maradnak, igaz, így nehezebb lenne őket eladni éttermeknek.
Az 1986-os nemzetközi megállapodás tehát hagyott egy gigantikus kiskaput azoknak az országoknak, melyek a nemzeti tradíció elengedhetetlen részének tekintik a bálnagyilkolást. Ez Izlandra és Norvégiára is érvényes nagyjából, ők most Japán fő támogatói abban, hogy ne kelljen többé kamu tudományos megfontolásokra hivatkozni.
A ’86-os megállapodás csak ideiglenesen tiltotta meg a kereskedelmi célú bálnavadászatot, addig, amíg az évszázados túlvadászat miatt súlyosan veszélyeztetett világpopuláció újra magához tér. A gyakorlatban azonban az ideiglenes tiltásból lényegében állandó lett; az állatvédő szervezetek és a permanens tiltás pártján álló országok (az élen Ausztráliával, akik rendszeresen összecsapnak ezeken a vizeken Japánnal) ebből nem hajlandóak engedni. Japán azonban most újra nekiveselkedik; és ha nem megy át a bálnalegalizációs tervük, akár a nemzetközi bizottságból is kiléphetnek.
Halász darabolja fel a csőröscet tetemét. Wada kikötő, Minamiboso, Chiba, Japán 2009.07.29.
Ők többek között arra hivatkoznak, hogy a Japánban kedvelt csukabálnák éppenséggel nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé, a vadászatuk semmivel sem rosszabb, mint más vadon élő állatoké. Ha újra engednék a bálnavadászatot, akkor is lenne egy éves kvóta, nagyjából hasonló ahhoz (kb. 3-400), mint ahány állatot tudományos indokkal ma is levadásznak a japán hajók – írta az INDEX.
