Jávor Benedek, az Együtt PM európai parlamenti képviselője kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz (EB), hogy vizsgálja ki a közbeszerzési eljárás nélkül januárban létrejött „Paks II” atomerőmű-bővítés ügyletét a magyar kormány és az orosz Roszatom között.
Jávor megkérdőjelezi, hogy a kormány készíttetett volna bármilyen hatástanulmányt a két új paksi reaktorblokk megépítésével kapcsolatban, amelyhez a jelentések szerint Oroszország 10 milliárd eurós hitelt biztosít. A megállapodás az európai gazdasági versenyre vonatkozó törvényt is sértheti – tette hozzá a képviselő.
“Elsősorban a projekt hatástanulmánya miatt indítok pert, amelyet a kormány ezidáig nem mutatott be, ami pedig felveti annak gyanúját, hogy a projekt teljesen megalapozatlan, és nem is léteznek előzetes tanulmányok. Magyarországon minden lehetőséget kimerítettünk, a parlamentben és azon kívül is, de nem jártunk sikerrel” – mondta el Jávor a Budapest Beacon-nek.
Jávor szerint Seszták Miklós Nemzeti Fejlesztési miniszter továbbra is azt állítja, hogy létezik a hatástanulmány, “mégsem tudott konkrét tényeken és számadatokon alapuló tanulmányt bemutatni. Minden, amit eddig a minisztérium átadott, egy teljesen általános információ, aminek nincs közvetlen köze a projekthez”.
Jávor az ügyben megkérdőjelezi a szerződés biztonságát, átláthatóságát, jogszerűségét, és körültekintő pénzügyi mivoltát. “Az EB át tudja tekinteni a közbeszerzés hiányát, a jogszerűtlen állami támogatást, a 2003-as paksi balesetet, amikor megsérültek az üzemanyagcellák, és más aspektusokat is. Úgy gondoljuk, hogy a tervezett beruházás nem valósítható meg az európai szabályozási környezetben, mivel az nyilvánvalóan torzító hatással bír a belső energiapiacon”. Jávor megjegyezte, “a magyar kormány nem tervezi, hogy a beruházás költségeit beépítené az energiaárakba. Az Európai Unió működésére vonatkozó szerződés azt is megköveteli a tagállamoktól, hogy stabilizálják a pénzügyeiket és csökkentsék a kormányzati hiányt a gazdasági szempontból előnyös időszakokban. Egy 10 milliárd eurós állami hitel egyértelműen veszélyezteti ezt a vállalást”.
Aszódi Attila, a Paks II beruházás megvalósításáért felelős kormánybiztos mindazonáltal sokkal világosabb képet fest a paksi bővítésről. “Mindenki nagyon örül a tervnek”- mondta el az ATV-n. Úgy tűnik, a kormány szerint az átláthatóságra visszamenőleges is van mód, Aszódi elmagyarázta, „Magyarország három szerződést készít elő a Roszatom vezetőivel: az elsőt az új blokkok megtervezésről, felépítéséről és üzembe helyezéséről, a másodikat a kétirányú üzemanyag szállításról, a harmadik szerződés pedig az üzemeltetésről és a karbantartásról fog szólni”.
Akármi is a paksi ügylet végső motivációja, például – ahogy azt Bokros Lajos korábbi pénzügyminiszter feltételezi – a költségvetési lyuk befoltozása, vagy az, hogy biztosítsák Magyarország energiajövőjét, az ügyletet titkok sora övezi az elejétől kezdve. Szél Bernadett, a centralista, zöld LMP parlamenti képviselője elmondta: “Orbán Viktor miniszterelnök januári moszkvai útjának célját eltitkolták, arról hazudtak egészen addig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök alá nem írta a szerződést. Amit megtudhattunk a bővítési projektről, azt az orosz sajtóból ismerhettük meg”.
Szél a Budapest Beacon-nek elmondta, a kormány terve a rövidlátó fideszes haverszellem példája. “Ez egy nagyon jövedelmező projekt, amelyen keresztül a kormány képes lesz pénzeket pumpálni a hozzájuk politikailag lojális vállalkozók hálózatába, amely cserébe segíteni fog nekik a hatalmuk megerősítésében Magyarországon, gazdasági és politikai értelemben. Ez nem az első példa arra, hogy az Orbán kormány jelentős pénzinjekciót alkalmaz, hogy segítsen nekik akár a pénzügyi egyensúly helyreállításában, akár a lojális vállalkozók pénzelésében: a magyar magánnyugdíjpénztár elkobzása alappéldája az elsőnek, míg az államilag finanszírozott projektek a másodikra adnak példát”.
Szélnek kevesebb bizalma van az EU jogi intézményeiben, mint korábbi LMP-s párttársának, Jávornak. “Bár támogatom az összes olyan kezdeményezést, amelynek az a célja, hogy visszafordítsa a magyar atomenergia kapacitás növelését, úgy hiszem, mindannyiunknak arra kellene koncentrálnunk, hogy inkább a belső frontokon lépjünk fel, mintsem hogy nemzetközi segítséget kérjünk, amelynek hatékonysága erősen megkérdőjelezhető” – mondta el. „A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne hagyja elvarratlanul a szálakat Brüsszelben és Moszkvában, ezért a magas rangú hivatalnokok gyakran utaznak ezekre a helyekre megbeszélésekre. Szomorú módon viszont pont a magyar embereket nem tartják érdemesnek arra, hogy tájékoztatást kapjanak”.
Jávor fenntartja, hogy Európa képviseli a legjobb utat a szembenállásra, és nem fogadja el Aszódi állításait, miszerint „mélységi megbeszélések folytak”, „nyilvános párbeszédre került sor”, és „jelentős mennyiségű információ” érhető el Pakssal kapcsolatban. Az EP képviselő elmondta, hogy „ismereteim szerint egyetlen nyilvános megbeszélésére került sor az erőmű bővítésével kapcsolatban, de az érzékeny kérdéseket akkor nem válaszolták meg. (Egyéb megbeszéléseket) csak a lehetséges alvállalkozók számára tartottak a bővítési projekt keretében elvégzendő jövendőbeli munkákról, de nem tájékoztatták a nyilvánosságot magáról a Paks II projektről: arról nem is beszélve, hogy nem volt beleszólás abba, hogy akarunk-e új, megnövelt atomenergia-kapacitást.
“Tavasszal személyesen mentem el az erőmű engedélyezési folyamatával kapcsolatban megtartott nyilvános meghallgatásra: az erőmű képviselői és a hatósági tisztségviselők nem adtak választ egyetlen lényegi kérdésre sem, leggyakrabban azzal kitérővel, hogy „jelen szakaszban ennek nincs jelentősége”, vagy „a kért információ nem nyilvános”. Például nem adtak választ arra, hogy az új blokkok beüzemelésénél miként fogják kezelni azt a tényt, hogy a nyári időszakban már most sincs elegendő mennyiségű víz a Dunában a meglévő négy reaktor hűtéséhez. Nézőpontjuk szerint ez a probléma nem kapcsolódik az erőmű engedélyeztetéséhez.”
Szél Aszódi azon következtetését is visszautasította, hogy „voltak bárki számára elérhető meghallgatások, ahol minden szükséges információt megadtunk”. Ezek az állítások abszurdak” – mondta Szél. „A bírósághoz kellett fordulnom azért, hogy a magyar hatóságok és a projekt vezetősége kiadja a Paks II projekttel kapcsolatos információt, olyan információt, amelynek megismeréséhez a nyilvánosságnak minden joga megvan” –tette hozzá.
Jávor elmondta “sem a kormány, sem a parlament sem pedig a hatóságok nem akarnak semmit tenni azért, hogy tisztán lássunk az ügyben, és azért, hogy biztosítsák az embereket arról, hogy ez egy megalapozott befektetés, amely a magyar emberek számára előnyöket hoz. Amikor a Kúria kihirdette, hogy Paksról nem lehet népszavazást kiírni, akkor fordultunk az EB-hez – tette hozzá.
“Még mindig nem tudjuk például, hogy milyen következményekkel járt a 2003-as paksi nukleáris baleset, és hogy ez milyen költségekkel járt. Ezt az információt nem hozták nyilvánosságra, még az EP küldöttség tavaly őszi paksi látogatása idején sem. Nem tudjuk, hogy milyen alapon választották ki pont a Roszatomot, és azt sem, hogy milyen politikai elköteleződéseket tett a magyar kormány Putyin elnök felé a befektetésért cserébe. Semmit sem tudunk, azt kivéve, hogy nem végeztek gazdasági számítást a magyar kormány elköteleződését megelőzően”.
Aszódi tömören fogalmazott a paksi bővítés költségével kapcsolatban: “A költség viszonylagos. Ez az ügylet olcsóbb lesz, mint bármely más életképes alternatíva. Itt nem a teljes rendszer megreformálásról van szó, csak a kapacitás fenntartásáról. 2032-re Paks már több mint 50 éves lesz, és addigra a régi reaktorokat le lesznek cserélve. „A technológia gyorsan változik” – mondta el, és hozzátette, ha ma veszünk egy tabletet, az két hét múlva már elavultnak számít.”
Sokan vitatkoznának azzal, hogy korunk technológiájának gyors változása alapot szolgáltat-e arra, hogy energialehetőségeink nyitva tartása helyett inkább hosszú távú megállapodást kössünk egy külföldi céggel. “A Pakson előállított energia árára vonatkozó becslést sem tettek közzé, és Aszódi becslése alapján a mai szabadpiaci ár háromszorosa lesz a hitel törlesztési időszaka alatt,” – mondta el Jávor.
Aszódi szerint „az atomenergia egyszeri nagy befektetést igényel, de utána már olcsóbb. Olcsóbb lesz, mint a korábbi atomenergia, és olcsóbb lesz, mint a megújuló energiaforrások. Nem tetszik ez a szembenállás a nukleáris energiával szemben. (Az energiahordozóknak) egymást kiegészítenie kellene” – mondta el.
Jávor megkérdőjelezte Aszódi energiadiverzifikációval kapcsolatos felhívásának őszinteségét és semlegességét, és elmondta, ő azért kapja a fizetését, hogy előremozdítsa a nukleáris ügyet és hiteltelenítse az alternatív energiaforrásokat. Arra a mondatára válaszolva, hogy „mélységi megbeszélések folytak” Pakssal kapcsolatban, Jávor elmondta, “Aszódi mindent tud az „intenzív kommunikációról, mivel ő a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technológiai Tanszékének a vezetője, amely több szálon is kapcsolatban áll Pakssal. Ezek között, amennyire tudjuk, tanácsadó szerepük is van abban, hogy miként lehet hitelteleníteni a atomenergia-ellenes környezetvédők érveléseit.
“A média egyoldalúan önti az atomenergia párti érveket, míg a nyilvános műsorsugárzók teljesen figyelmen kívül hagyják a másik oldalt. Példának okáért az állami rádió felvett egy interjút amelyben egy tanár beszélt az atomenergia-mentes alternatívákról egy környezetvédelemmel foglalkozó előadásában, de felvétel közlését az adásba kerülés előtt leállították. Bőséges az információ, de a hírek kizárólag az atomenergia várható előnyeiről szólnak. Eközben Jávor elmondta, „az állami tulajdonú MVM (Paks üzemeltetője) több milliárd forintot költ az atomenergia népszerűsítésre, és „atom-kamionokkal” turnézik a nyári fesztiválokon és ifjúsági táborokban”.
Arról az országról, amit örökségül hagyunk a mai fiataloknak, Szél elmondása szerint, “Paks alapvető és jelentős akadályt fog jelenteni minden nem-atoneregia lehetőséggel szemben a magyar energiapolitika elkövetkező évszázadában.”