Európa környezeti állapota 2020-ban: sürgős irányváltásra van szükség az éghajlatváltozás okozta kihívások kezeléséhez, a környezetromlás megfordításához és a jövőbeli jólét biztosításához. (nyitóképen az európai aszály kockázat)
Európa nem fogja teljesíteni 2030-ra kitűzött céljait, ha a következő tíz évben nem lép fel sürgősen annak érdekében, hogy kezelje a biológiai sokféleség riasztó mértékű csökkenését, az éghajlatváltozás növekvő hatásait és a természeti erőforrások túlzott felhasználását. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tegnap közzétett legfrissebb környezeti állapotjelentése szerint Európa korábban nem látott mértékű és sürgősségű környezeti kihívásokkal szembesül. A jelentés szerint azonban mindezek ellenére van ok a reményre, mert a közvélemény egyre inkább tisztában van a fenntartható jövőre való áttérés, a technológiai innovációk, a fokozottabb közösségi részvétel, valamint az európai zöld megállapodáshoz hasonló, határozottabb uniós fellépés szükségességével.
Európa környezete fordulóponthoz érkezett. A következő évtizedben kevés lehetőségünk nyílik a természet védelmét célzó intézkedések fokozására, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, valamint a természeti erőforrások felhasználásának radikális csökkentésére. Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.
Noha az elmúlt évtizedekben az európai környezet- és éghajlatpolitika hozzájárult a környezet javításához, Európa nem tett elegendő előrelépést, és a következő évtized környezeti kilátásai nem pozitívak az „Európa környezete – helyzetkép és kilátások 2020-ban” című jelentés (2020. évi környezeti állapotjelentés) szerint.
A 2020. évi környezeti állapotjelentés az eddigi legátfogóbb európai környezetfelmérés. Határozott pillanatképet ad arról, hogy Európa hol áll a fenntartható, alacsony széndioxid-kibocsátású jövőre való áttérésre vonatkozóan 2020-ra és 2030-ra kitűzött céljai, valamint hosszabb távú – 2050-re kitűzött – céljai és ambíciói megvalósítása terén. A jelentés megjegyzi, hogy Európa az elmúlt két évtizedben már jelentős előrelépést tett az éghajlatváltozás mérséklése és az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése terén. Az előrelépés jelei más területeken is nyilvánvalók, például a lég- és vízszennyezés kezelése területén, valamint a műanyaghulladék kezelését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó új szakpolitikák bevezetése, illetve a körforgásos- és a biogazdaság területén. Ezenfelül az EU fenntartható finanszírozási kezdeményezése a maga nemében az első, amely a pénzügyi ágazatnak a fenntartható jövőre való szükségszerű áttérésben betöltött szerepét taglalja.
Sürgős felhívás a változtatások fokozására és felgyorsítására
Noha az elért eredmények jelentősek, Európa nem fogja megvalósítani a „jólét bolygónk felélése nélkül” jegyébe illeszkedő fenntarthatósági jövőképét, ha folytatja a gazdasági növekedés előmozdítását, és a környezeti és társadalmi hatások kezelésére törekszik. A jelentés szorgalmazza, hogy az európai országok, vezetők és politikai döntéshozók ragadják meg a lehetőséget, és a következő évtizedben radikálisan fokozzák és gyorsítsák fel azokat az intézkedéseket, amelyekkel Európa visszakerül a megfelelő pályára ahhoz, hogy teljesítse a visszafordíthatatlan változások és károk elkerüléséhez szükséges közép- és hosszú távú környezetpolitikai céljait.
A jelenlegi szakpolitikai intézkedések a jövőbeli előrelépés elengedhetetlen alapját képezik, de nem elegendőek. Európának rá kell kapcsolnia, bizonyos kihívásokat másként kell kezelnie, és újra kell gondolnia a beruházásokat. Európa céljainak megvalósítása a jelenlegi szakpolitikák jobb végrehajtását és koordinációját igényli. További szakpolitikai intézkedések is szükségesek ahhoz, hogy alapvető változás következzen be a modern életmódunkat támogató legfontosabb termelési és fogyasztási rendszerekben, például a jelentős környezeti hatást kifejtő élelmiszeripar, energetika és mobilitás területén.
A jelentés a fenntarthatóságra való áttéréshez való kormányzati hozzájárulás fontosságát és a szemléletváltás szükségességét is kiemeli. Európának például újra kell gondolnia, hogyan alkalmazza a meglévő innovációkat és technológiákat, hogyan tökéletesíthetők a termelési folyamatok, hogyan mozdítható elő a fenntarthatóságra irányuló kutatás és fejlesztés, és hogyan ösztönözhető a fogyasztási minták megváltozása és az életmódváltás. Végezetül e változások megvalósításához be kell fektetni a fenntartható jövőbe, és meg kell szüntetni a közpénzek környezetkárosító tevékenységek támogatására való felhasználását. Európának számos előnye fakad majd a beruházási prioritások ilyen irányú megváltozása miatt megnyíló gazdasági és társadalmi lehetőségekből. Ugyanakkor elengedhetetlen lesz a közvélemény aggodalmainak eloszlatása és az áttérés – a társadalmilag igazságos átmenet – széles körű támogatásának biztosítása.
A környezeti állapotjelentés időzítése tökéletes ahhoz, hogy megadja nekünk a szükséges lökést az Európai Bizottság új ötéves ciklusának megkezdésekor és az Európai Zöld Megállapodás előterjesztésére való felkészüléskor. A következő öt évben valóban szemlélet-átalakító menetrendet indítunk útjára: újabb tiszta technológiák bevezetésével, a polgárok új álláslehetőségekhez és változó iparágakhoz való alkalmazkodásának támogatásával, valamint tisztább és hatékonyabb mobilitási rendszerekre és fenntarthatóbb élelmiszerekre és gazdálkodásra való áttéréssel. Európa és az európaiak sokat fognak nyerni azáltal, ha mindezt jól csináljuk; gazdaságunk és bolygónk egyaránt profitálni fog ebből. Ez sürgős globális kihívás és egyben egyedülálló lehetőség is Európa számára
Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke
„Európa környezete fordulóponthoz érkezett. A következő évtizedben még lehetőségünk nyílik a természet védelmét célzó intézkedések fokozására, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, valamint a természeti erőforrások felhasználásának radikális csökkentésére. Felmérésünkből az derül ki, hogy a fokozatos változások előrelépést eredményeztek bizonyos területeken, de meg sem közelítik a hosszú távú céljaink eléréséhez szükséges mértéket. Már rendelkezünk azokkal az ismeretekkel, technológiákkal és eszközökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy fenntarthatóvá tegyük a legfontosabb termelési és fogyasztási rendszereket, például az élelmiszeripart, a mobilitást és az energiaipart. Jövőbeni jóllétünk és boldogulásunk ennek, valamint annak is a függvénye, hogy képesek vagyunk-e a széles körű társadalmi fellépést a változások előidézéséhez és egy jobb jövő megteremtéséhez használni” – mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.
FOLYTATÁS: A környezet állapota romlott, a kilátások vegyesek
