Brazíliában a bíróság felfüggesztette Michel Temer elnök augusztus 24-én kelt rendeletét, amely engedélyezte magáncégek számára a bányászati tevékenységet Amazónia egyik gigantikus méretű természetvédelmi területén.
A környezetvédők (és a józan ész) kerekedtek felül Brazíliában, ugyanis a bíróság felfüggesztette augusztus 29-én Michel Temer elnök augusztus 24-ei rendeletét, amely engedélyezte magáncégek számára a bányászati tevékenységet Amazónia egyik gigantikus méretű természetvédelmi területén.
Az egyháztól a civileken át Leonardo di Caprióig helyi és nemzetközi felháborodást okozó döntés a Dánia nagyságú Renca területén járult volna hozzá a kitermeléshez – arany, vas, réz és mangánérc lelhető itt fel. A kormány azonnal fellebbezett a szövetségi bíró ítélete ellen, amely az egész világ számára fontos őserdő biodiverzitásának megőrzése mellett az őslakosok jogait is védi, a 9 védett zóna mellett 3 indián törzs lakhelye is itt található.
Brazília 2004 és 2012 között 84%-kal csökkentette az erdőírtás ütemét, azonban azóta ez újra növekszik.
Szintén győzelemként ünnepelte a Greenpeace, hogy augusztus 29-én egy másik bíróság elutasította a Total olajvállalat kérelmét, a part mentén elvégzendő fúrások engedélyezésére. A bírák szerint a cég által felmutatott biztonsági, elővigyázatossági lépések nem kielégítőek.
Őslakosok nagykertje
Bár úgy tűnhet, hogy az amazóniai esőerdőt végtelen számú növényfaj alkotja (és a területegységre vetített fajok száma, tehát a biodiverzitás valóban itt a legmagasabb a világon), valójában vannak olyan fafajok, amelyek a többieknél sokkal nagyobb számban élnek a dzsungelben. Még különösebb, hogy e domináns fák közül sokat a dél-amerikai indiánok használtak évszázadokkal ezelőtt vagy használnak akár mind a mai napig.
A Science-ben megjelent tanulmány holland szerzői arra jutottak, hogy e fák a terület őslakosainak mezőgazdasági tevékenysége nyomán váltak uralkodóvá az Amazonas vízgyűjtő területének sok helyén.
A jelenség akár az ember és a természet kölcsönhatásának metaforájaként is felfogható. Rengeteg olyan helyet jegyeztek ugyanis fel az őserdőben dolgozó kutatók, ahol az őslakosok által egykoron termesztett növények még mindig boldogan burjánzanak, miközben emberi gazdáik már rég eltűntek a területről, és csak a régészek találtak rá nyomaikra.
Kapcsolódó anyagok:
