Budakeszi területén található egy volt homokkőbánya, amit a túrázók Nyíres-bányának hívnak. Megdöbbentő, hogy a közelmúltban a fiatal faállományt kivágták, az odavezető utat szeméttel szennyezett építési törmelék felhasználásával alapozták, mely során védett növényfajok állományait temették be.
A természet ugyanis sikeresen végrehajtotta az egykori tájseb begyógyítását, a bányában összefüggő pionír nyíres alakult ki, amely hangulatos, mohás talajával közkedvelt kirándulóhelyévé és a környezeti nevelés fontos helyszínévé vált a helyi lakosoknak és oktatási intézményeknek, sőt távolabbról is érkeztek ide túrázók, amint ez a csodálatos képekkel illusztrált oldal is jelzi.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Budakeszi legszebb természeti látnivalóinak egyikéről van szó. A ritka, védett mohafajok mellett itt található a régió legerősebb hegyi kékcsillag-populációja, amely virításkor sokszínű rovarvilágot vonz.
Megdöbbentő volt szembesülni azzal, hogy a közelmúltban a fiatal faállományt kivágták, az odavezető utat szeméttel szennyezett építési törmelék felhasználásával alapozták, mely során védett növényfajok állományait temették be. Ezt követően a bánya oldalától indulva több száz köbméter, zöldhulladékkal és nejlonfóliával szennyezett földet deponáltak, amelyről kiderült, hogy egy filmforgatás nádfedeles díszletkunyhóit dózerolták bele a gödörbe.
Miután az újonnan alakult Budakörnyéki Természetvédők Szövetsége felhívta a tájrombolásra és természetkárosításra és a figyelmet, először Szél Bernadett országgyűlési képviselő, majd Budakeszi vegyes összetételű képviselő testülete is levélben kért magyarázatot Reinitz Gábortól, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatójától.
Az állami cég vezetője kifejtette, hogy a 20-30 éves állomány letarolására és a sitt- és ismeretlen eredetű építkezésből származó föld erdőben történő deponálására a terület természeti értékeinek fejlesztése miatt volt szükség. Állítása szerint a nyír kedvezőtlen hatással van a környező erdők ökológiai stabilitására, ezért kellett kivágni. Mint írta, a szükséges engedélyek hiányában az említett nagy mennyiségű hulladék illegális úton került a területre. Ez azért különös, mivel a zárt sorompón és kerítésen keresztül becsempészett nehézgépekkel még akkurátusan simára is egyengették a feltöltést. Az illegális hulladéklerakás ügyében a Zrt. nem tett feljelentést.
Megkérdeztük azt is, hogy környezetvédelmi és természetvédelmi szakembereket bevontak-e a munkájukba, kértek-e tőlük tanácsot, felmérték-e az érintett területen a törvény által védett fajok állományait és ha igen, megosztaná-e velünk a tanulmányok eredményét?
Erre azt a választ kaptuk, hogy „Az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal az együttműködésünk példaértékű, természetvédelmi szempontból negatív észrevételre a Társaság gazdálkodására nézve az illetékes hatóságoktól nem érkezett.”
A 700m hosszú, 8m széles és helyenként 1m magas sztráda sittalapja a környező, szintén a Pilisi Parkerdő Zrt. által üzemeltetett pátyi rekultivációs dolomitbányába befogadott inert hulladékból származik, A jó pénzért befogadott építési törmeléket 30cm-es darabokra aprítják és vegyileg bevizsgálják, majd papíron a hulladékstátuszát megszüntetik. Az ilyen törmeléket ideális esetben autópálya alapokba szokták építeni, de úgy látszik, hogy a közeli erdőterületen való elhelyezés is kifizetődő.
A Pest Megyei Kormányhivatalhoz írt dokumentumban Zambó Péter korábbi vezérigazgató, akit azóta államtitkárnak neveztek ki a fakitermelés indoklására a következő okot adta meg: “erdősítésre alkalmas terület létrehozását tervezzük”. Tehát azért kellett lerakni másfél ezer köbméter sittet és kivágni a záródott rudas faállományt, hogy erdősíthetővé tegyék a területet.
Mivel a Pilisi Parkerdő Zrt kommunikációja szerint az erdőlátogatókkal közös érdeke a természeti értékeink megőrzése, tisztelettel kérjük ezúton is, hogy az említett területen hagyják érvényesülni a jól működő természetes szukcessziót és hagyjanak fel a rájuk bízott, közös természeti területeinken történő bárminemű anyagdeponálással! Egyúttal fölajánljuk a botanikai, zoológiai és ökológiai szaktudásunkat az élőhely optimális kezeléséhez, ami megőrizné a hely rekreációs jellegét és különleges jellegét is.
2021 07 06
Exner Tamás
Budakörnyéki Természetvédők Szövetsége
