Kb. a II. világháború végéig a nyugati demokráciákban a szegények és a munkások jellemzően baloldali, míg a tehetősek és a magasan képzettek, azaz az elit, jobboldali pártokra szavaztak. Ezután fokozatosan megváltozott a helyzet: a korábbi elit kettészakadt: a baloldali pártok egyre inkább a magasan képzett választókat, a szellemi elitet célozzák meg, és tőlük nyerik a szavazatokat, míg a gazdasági elithez tartozó, magas jövedelmű és jelentős vagyonú szavazók továbbra is a jobboldali pártokat támogatják.
Nemzetközi politikai szinten a globalisták és a nativisták (kb. bevándorlásellenes nacionalisták) szembenállása nemcsak Donald Trump amerikai, Jair Bolsonaro brazil elnökké vagy Narendra Modi indiai miniszterelnökké választásához, hanem a Brexit-szavazáshoz is elvezetett, sőt Közép-Európa politikai térképét is átrajzolta. Ebben Orbán Viktor is főkolompos.
Ezekre a következtetésekre jut Thomas Piketty francia közgazdász legújabb kötetében, ami franciául tavasszal jelent meg, az angol kiadás pedig decemberre várható. A Political Cleavages and Social Inequalities. A Study of Fifty Democracies, 1948-2020 (Politikai megosztottság és társadalmi egyenlőtlenségek. Ötven demokrácia vizsgálata, 1948-2020) a Föld 50 országának demokráciáit vizsgálja abból a szempontból, hogy milyen pártokra szavaztak a különböző társadalmi csoportok tagjai a különböző korszakokban.
A könyv külön fejezetben foglalkozik Csehországgal, Magyarországgal és Lengyelországgal. Mindhárom országban közös, hogy a vasfüggöny leomlása óta csökkent a baloldali pártok támogatottsága, ugyanakkor megjelentek a populista és nacionalista politikai mozgalmak, amelyek azóta növelték is népszerűségüket.
A rendszerváltás után a nyilvánosság szabadsága olyan kulturális és ideológiai törésvonalakat hozott a felszínre mindhárom országban, amelyeket a kommunista korszakban a kontroll alatt tartott közbeszéd mélyen elnyomott. Ugyanakkor a mindenek felett érzett vágy, hogy csatlakozhassunk olyan kulcsfontosságú nyugati és transzatlanti intézményekhez, mint a NATO és az Európai Unió, a kezdeti években enyhítette e mélyen gyökerező megosztottság politikai következményeit.
A Fidesznek nem volt szüksége újraelosztó politikára ahhoz, hogy megnyerje az alacsony jövedelmű szavazókat. ( és a francia szerző nem pl. a krumplira, vagy a közmunkára gondol)
A könyvet részletesen a Qubit szemlézi >>>
