Kína a világ legnagyobb antibiotikum-gyártója és felhasználója. Kutatók szerint az ellenőrizetlen használat a kínai sertéstelepeken rezisztenciagének felgyülemlésével jár a vizekben és a talajokban, ami kiszámíthatatlan globális veszélyt jelenthet.
A Kínai Tudományos Akadémia és a Michigani Állami Egyetem szakemberei három nagy kínai sertéstelepet vizsgálva 149 különböző antibiotikumnak ellenálló, úgynevezett rezisztenciagént találtak, egy részüket igen nagy koncentrációban. Ezek a gének ellenállókká teszik a baktériumokat a jelenleg használt antibiotikumokkal szemben. A szakemberek kimutatták, hogy a 63 legelterjedtebb rezisztenciagén koncentrációja 192-szer, egyes esetekben 28 ezerszer magasabb volt a kontrollcsoportnál a megfigyelt telepeken.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben tegnap megjelent tanulmány egyik szerzője, Zsu Jong-kuan leírta, hogy Kína a világ legnagyobb antibiotikum-gyártója és felhasználója. Mivel az igénybevételt nem szabályozzák az állattenyésztésben, az ázsiai országban négyszer több antibiotikumot alkalmaznak állategészségügyi és -tenyésztési célokból, mint például az Egyesült Államokban. Mivel a gyógyszereket az állatok szervezete rosszul dolgozza fel, a gyógyszerek többsége a trágyában köt ki. Becslések szerint Kínában évente mintegy 70 millió tonna trágya keletkezik, amit a földek gondozására használnak, de a trágya kiköthet a folyókban, vagy a talajvízbe is bejuthat – a rezisztenciagénekkel együtt.
James Tiedje, a Michigani Egyetem kutatója szerint a rezisztenciagének az élelmiszerekkel, az ivóvízzel vagy az állattenyésztésben dolgozókkal kapcsolatba lépve eljuthatnak a köznapi emberekhez is. Emiatt a körforgás miatt a rezisztenciagének potenciális veszélyt jelentenek az emberi egészségre, ezért Tiedje szerint a káros anyagokhoz kellene besorolni azokat.
Európában az antibiotikum felhasználása az állattenyésztésben csupán gyógyászati célokból lehetséges. Növekedésserkentőként, teljesítménynövelőként szigorúan tilos az alkalmazása.
