Vannak olyan európai országok, ahol egy kilométert sem tehet meg úgy az ember egy mezőn vagy egy erdőben, hogy ne akadna bele egy másik útba. Az országokat sűrűn átszövő úthálózat problémákat okoz a természetnek, épp ezért szeretnék elérni egy tekintélyes természetvédelmi társaság szakemberei, hogy az utak által még nem háborított európai térségek kerüljenek védelem alá a jövőben.
A Society for Conservation Biology tagjai az Environmental Management szaklapban számoltak be arról, hogy milyen fontosak az útnélküli, vagy gyéren használt területek.
Az utak nélküli háborítatlan tájakon az élővilág nyugalomban van, hiszen a víz tiszta, a levegőt sem piszkolják autók és teherautók, a talajerózió is ritkább és a védett fajokra is kevesebb veszély leselkedik. Ezeken a területeken hatékonyabban lehet védeni a növény és állatfajokat is például az idegen betelepülő fajoktól, vagy épp a fertőzésektől és a kártevőktől, hiszen átmenő forgalom híján kicsi az esély a problémákra. Általánosabban fogalmazva ezek a területek közelebb állnak az eredeti élővilághoz, hiszen szinte teljesen háborítatlanok.
Az útnélküli térségeknek fontos feladatuk van például a klímaváltozás kapcsán is, hiszen önmagukban is képesek enyhíteni a felmelegedés hatásait, miközben tűz ellen, földcsuszamlások, hurrikánok és áradások ellen is védettebbek. Ezeken az ember által alig érintett területeken, a növények és az állatok is talán gyorsabban képesek alkalmazkodni a klímaváltozással járó melegebb és szárazabb évszakokhoz.
Néhány ország, köztük az Egyesült Államok is felismerte az útnélküli területek természetvédelmi fontosságát és már védelem alá helyezte ezeket. Európában ez még várat magára, mivel a legtöbb ilyen rész az öreg kontinensen még nincs védetté nyilvánítva a természetvédelmi társaság vizsgálata szerint. Németországban például ezeknek a területeknek a 75 százaléka nem tartozik a védelmet jelentő Natura 2000 rendszeréhez. Eközben, a legtöbb országban, újabb és újabb útépítések kezdődnek és a védelmet érdemlő területek bizony évről évre fogyatkoznak.
Toscana
Az utak megépítése után elinduló közlekedés aztán szennyezést okoz, az addig érintetlen tájban pedig komoly hangzavart, az építkezések pedig sok esetben megváltoztatják a kis patakok, erek természetes folyásirányát vagy vízellátását, miközben az utak mellett egyre több elütött állat jelzi, hogy a természet is megsínyli az infrastruktúra bővítését. Az útépítéseknél gyakori, hogy a feltúrt részeket és az útszéleket igen gyorsan igénytelen, idegen fajok népesítik be, amelyek hosszabb távon az eredeti fajok kiszorulását és térvesztését eredményezik.
Az utak sem hiába épülnek, hiszen az érintett területeken az infrastruktúra bővítése után várható a nagyobb gazdasági jelenlét is, amely legtöbbször a természet kárára történik. Elindulnak a házépítések, de az is elég, hogyha a háborítatlan erdőket, mezőket erőteljes legeltetésre használják, vagy épp felszántják.
A napokban közzétett vizsgálat épp ezért sürgeti, hogy a jövőben a politikusok és a döntéshozók mindent tegyenek meg, hogy a tájrendezéseknél és a közlekedési rendszerek bővítésénél az eddig még háborítatlan területeket ne vonják be az elképzelésekbe. A szerzők ezek mellett azt is szeretnék elérni, hogy az úttalan térségek kerüljenek a Natura 2000 védelme alá.
