Tegnap megszületett az elsőfokú döntést megerősítő másodfokú jogerős ítélet a Fővárosi Törvényszéken arról, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) ki kell fizetnie a kishantosi ökogazdaság számára az általa 2013-ban elvégzett közel 20 millió forint értékű mezőgazdasági munka árát. A Greenpeace üdvözli a döntést.
A mezei leltár annak az elvégzett munkának a költségeit jelenti, amellyel a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ biztosította, hogy a területet ökológiai gazdálkodásra alkalmas állapotban tudja átadni az új bérlőknek. Erre egyébként 2013-ban maga az NFA szólította fel a kishantosiakat. Ez a gyakorlatban a 2013-as őszi vetést jelentette, amelynek közel 20 millió forintos árát – amelyet a jogszabályok alapján az NFA-nak ki kellett volna fizetnie az ökogazdaság számára, miután a területet átadta az új bérlőknek – a kishantosi ökogazdaság sosem kapta meg.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ezért ebben az ügyben is bírósághoz fordult 2014-ben, amely tegnapi jogerős ítéletével, jogosnak ismerte el az ökogazdaság követelését és a magyar államot képviselő NFA-t közel 20 millió forintos tartozás megfizetésére kötelezte.
Az ügy előzménye:
Pert nyert a földalapkezelő ellen Kishantos
Arra kötelezte a bíróság a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, hogy a felperes Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. és a közte fennállt haszonbérleti jogviszonyból származó elszámolási kötelezettsége alapján fizessen a felperesnek mintegy 17 millió forintot és kamatait, és az egymillió forint perköltség is az NFA-t terheli. Az ítélet nem jogerős.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint a felperes 1998. október 19-től 2013. október 31-ig tartó időszakra haszonbérleti szerződést kötött a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel. A szerződés tartalmazta az annak megszűnésekor a felek között fennálló elszámolási kötelezettségeket is. Tovább >>>
Kishantossal szemben a Magyar Államot és a Nemzeti Földalapot egy bizonyos Kovács P. Zoltán képviseli. Nagy tapasztalat volt őt megismerni. Szemtől szemben ülünk a bíróságon – már negyedik éve – és az a különös érzésem támadt, hogy ilyen ember nincs...írta Ács Sándorné a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. egyik alapítója, ügyvezetője.
Kovács P. Zoltán életútja figyelemre méltó:
– államtitkár volt 2001-ben a 12 állami gazdaság (köztük Mezőfalva) piszkos privatizációjának idején…
– a "vörös iszap katasztrófa" áldozataival SZEMBEN (!) ő védte a Magyar Államot.
– ő készítette el azt a botrányos kamarai törvényt, amellyel kisemmizték a magyar gazdatársadalmat.
– a gazdák ellenállása ellenére "egylistás" szavazással így létrejött Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Felügyelő Bizottságának elnöke. A vezetőségben ott találjuk a 2001-es "piszkos privatizáció" főszereplőit: a Mezőfalvi Zrt-t privatizáló, majd külföldi tulajdonba adó Zászlós Tibort, és ott találjuk Éder Tamást, aki 2000-2001-ben az állami gazdaságok privatizálásának idején az ÁPV Rt illetékes vezetője volt.
– Kovács P. Zoltán kapott megbízást az összes (!) szerződés elkészítésére az állami földek eladásakor 2015-16-ban több milliárdos honoráriumért…
Az a titka, hogy a Magyar Állam képviseletében (!) – meghökkentő agresszívitással képes akár teljes képtelenséget is állítani. A tények és a törvények a legcsekélyebb mértékben sem akadályozzák ebben. Ő lehet az egyik meghatározó tagja annak a teamnek, amely megalkotta azokat a törvényeket – melyek lehetővé tették az ország törvényesnek látszó kirablását – melynek eddigi utolsó állomása az állami földek eladása volt. https://atlatszo.hu/…/az-agrarminiszter-kedvenc-ugyvedje-n…/
