Az elhanyagolt füves területek lekaszálásával és a fűnyírással óvatosnak kell lenni: májusban sok védett növény nyílik ezeken, vagy ritka madarak fészkelhetnek a magas aljnövényzetben. Ha valaki gondatlan, könnyen természetkárosítást követhet el, ami bűncselekmény.Májusban a legkülönbözőbb virágok – köztük fokozottan védett fajok – színesítik a kaszálóréteket, amelyek növényei közt számos fészkelő madár is nyugalomra lel ekkortájt. Az idillinek tűnő állapotnak a gazdálkodók figyelmetlensége egykönnyen véget vethet, ám a baj – adott esetben a természetkárosítás büntette – elkerülhető a természetvédelmi őrökkel történő egyeztetéssel – írja a Magyar Mezőgazdaság.
A cikk szerint évezredekkel ezelőtt kontinensünk nagy részét, napjainkban pedig mintegy 40%-át borítják erdők. E tendencia hátterében nem meglepő módon a civilizáció térhódítása, s a többi közt a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény áll, ami ugyanakkor nem mindenki számára ismeretes: az emberi tevékenység intenzitása számos, fajokban gazdag terület létrejöttét is eredményezte.
Az erdők irtása, majd az azt követő folyamatos legeltetés, illetve kaszálás következtében nagy területen alakultak ki rétek, amelyek változatos növényvilágukkal egész évben pazar látványt nyújtanak: a májusi időszakban például a legkülönbözőbb orchideafajok színesítik a kaszálóréteket.
E virágok természetvédelmi jelentőségét jelzi: ebben az időszakban, Kunpeszér térségében szarvas bangók 10 ezrei tűnnek elő – a faj hazai állományának mintegy 90 százalékát alkotva.
Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetője éppen ezért a gazdák felelősségét hangsúlyozta lapunknak. „Ha a tulajdonos tudja, hogy természetvédelmi szempontból is értékes terület van a kezében, különösen oda kell figyelnie, például kaszáláskor. Nem ritka ugyanis, hogy egyes védett fajok többsége egy gazda földjén van” – magyarázta a szakember, akinek szavai szerint a problémák elkerülése érdekében a gazdálkodóknak kapcsolatban kell állniuk a helyi természetvédelmi egységekkel.
Márpedig a szakembereknek napjainkban tán minden eddiginél fontosabb szerepük van: noha a kaszálórétek igénylik az aktív kezelést, a mezőgépek egyre gyorsabbak és hatékonyabbak, ezt pedig az élővilág nehezen tolerálja. Májusban például számos fokozottan védett madárfaj fészkel ezeken a területeken, így érdemes körültekintően végezni ilyenkor a munkákat.
„Ha gyanúja támad a gazdának, mindenképp szólni kell a természetvédelmi őröknek, akik felmérik az állomány nagyságát, majd kijelölnek a fészek körül egy kört, amely környékén egészen addig fel kell hagyni a kaszálással, míg a fiókák elhagyják a fészket” – folytatta Halász Antal. Ha ez nem történik meg, a kaszálás könnyen bűncselekménybe fordulhat: fokozottan védett madár fészekaljának elpusztítása – akkor is, ha nem szándékosan történik – büntetőjogi következményekkel jár ugyanis.
Hogy mennyire vékony a „jég”, azt a szakember egy példával szemléltette. Előfordult, hogy a katasztrófavédelem tűzvédelmi okokra hivatkozva kaszálásra szólította fel a gazdát, aki ugyanakkor tisztában volt vele, hogy természeti okokból e tevékenységet leghamarabb csak másfél hónap múlva kezdhetné el. Mivel a gazdálkodó szoros kapcsolatban állt a természetvédelmi őrökkel, azonnal szólt nekik, akik egyeztetést kezdeményeztek az említett hatósággal.
„ A Tápió-vidéken például különösen jó kapcsolatot ápolnak a Nemzeti Park igazgatóság munkatársai a gazdákkal, akik azonnal szólnak a természetvédelmi szakembereknek, ha ehhez hasonló helyzet áll fenn” – hangsúlyozta. Nem így azok, akik például ezekben a hetekben kezdtek cserjeirtásba. A szakember szerint, noha ez fészkelési időben tilos, mégis sok helyütt írják a bozótost.
„Ha valaki cserjeirtáson gondolkozik, mindenképp egyeztessen a természetvédelmi őrökkel” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a legjobb, ha az ősztől kezdődő és tavasz közepéig tartó időszakot választják a gazdák az irtásra.
