Az olajfinomítás és a bitumengyártás során megmaradó gáz elégetése mennyiségileg éppúgy növekszik, mint a világgazdaság üvegházgáz-kibocsátása. Járjunk hát földúton biciklivel? A létesítmények mellett lakók eddig nem tapasztalt tünetekre panaszkodnak Kanadában.
Az említett gyártási folyamatok során kinyert gáz (solution gas) sok helyütt szünet nélkül égő gázlángként megy pocsékba. Ezek a lángok 2011-ben 140 milliárd köbméternyi gázt használtak fel globális szinten, ami 2 milliárd köbméterrel több, mint a 2010-es mennyiség, derül ki a Világbank adataiból.
Éveken át sikerült fokozatosan csökkenő tendenciát elérni a gázlángokból eredő üvegházgáz-kibocsátással, ezért Bent Svensson a szervezet részéről elkeserítőnek tartja, hogy az emisszió-megtakarításokat sztornózza az ipari lángok gyarapodása. Az égetés nagy része Oroszországban, az Egyesült Államokban, Kazahsztánban és Venezuelában zajlik. De élen jár a növekedés előidézésében Nigéria, Irán és Irak is.
Olcsóbb kidobni, mint feldolgozni
A gázlángok létezésének oka gyakran mindössze az, hogy nem tudják megoldani a felhasználásukat vagy gázvezetéken történő elszállításukat. „Míg a kőolajat lehet tartályokban tárolni, a kinyert gázt azonnal feldolgozó üzemegységbe kell továbbítani” – írta a The Globe and Mail. A folyamatot elősegítette az USA-ban felfedezett irdatlan palagáz-készletek bekerülése a piacra. A kínálat növekedése miatt természetesen csökkentek a földgázárak. Ezzel szemben a munkaerő és a fenntartási munkálatok költségei csak nőttek. Számos aszfaltgyárnak és olajfinomítónak a nyomott árak miatt nem gazdaságos a gázzal bajlódni, főleg ha messze vannak a már létező vezetékektől, amelyek meghosszabbítása túl költséges lenne.
A gázárak Észak-Amerikában 3,5 dollár/Btu hőegységre süllyedtek a 2008-as 10 dollár/Btu-ról, ami az új és olcsó földgáz-kitermelési technikák (pl. fracking: kőzúzás) elterjedésének is köszönhető.
A Syncrude hatalmas bányája Edmonton közelében
Gázláng és hajhullás
A gázlángok olyannyira szennyezik a levegőt, hogy nem egy esetben a környező lakosság egészségi állapotában is megmutatkozott hatásuk: a kanadai Lochendben a helyi lakosok bőrelváltozásokra, légzési rendellenességekre és hajhullásra panaszkodnak.
Kanada fosszilis energiahordozókat kitermelő helyein nemcsak gázlángok a baj okozói, hanem a földgáz érintetlenül történő kiszellőztetése a levegőbe (venting). Az olajhomok kibányászásáról (egészen pontosan a kőzetekből nagy hőfokon és energiaveszteséggel- való kisütéséről) híres Alberta államban, a Calgary közelében fekvő Lochendben azonban kizárólag a lángokat okolják a helyiek. A közelben a Shellnek vannak működő projektjei és telepei.
A Cochrane Area Under Siege nevű szervezet orvosokat verbuvált, hogy nyomást gyakoroljanak a fosszilis multikra, állandó jelleggel monitorozzák a levegő minőségét. Céljuk a hatóságok befolyásolása is, hogy ne adjanak annyi engedélyt a vállalatoknak. ”A kutak előfordulásának növekvő (földrajzi) sűrűsége elviselhetetlen” – hangoztatták.
Kapcsolódó anyagok:
