Több mint 600 millió forint uniós forrást nyert különféle zöldprojektekre 2009 óta a Régiók Fejlesztéséért Egyesület – a projektek egy része azonban minimum talányos. A nem igazán ismert egyesület kulcsemberének kapcsolatrendszerében Bajnai Gordon egykori kormányzati tanácsadója éppúgy megtalálható, mint a Fidesztől nem túl távoli mádi borászlobbi.
Ön milyennek képzel el egy uniós pénzből súlyos tízmilliókkal támogatva létrejött környezetvédelmi központot? Bárki által látogatható, nyilvános intézménynek, cégérrel a bejáraton? Ha igen, akkor téved. A környezetvédelmi központ kifejezés a gyakorlatban családi nyaraló benyomását keltő balatoni ingatlant, esetleg csinosan felújított, de a nagyközönség elől elzárt épületeket jelent.
Legalábbis ezt tapasztalták munkatársaink a pusztavámi központú Régiók Fejlesztéséért Egyesület (RFE) által környezetvédelmi központként létrehozott ingatlanokat látogatva. Az eddig összesen 617 millió forint uniós támogatást elnyert RFE legnagyobb, önmagában 270 milliós projektje pedig egy erdei iskola (Iskola a természetben, illetve A tudás kertje munkacímeken futó) program mádi központtal – ez a napokban indul a tervek szerint, furcsaságokat ugyanakkor itt is találtunk.
A Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központ nemrég készült el a Balatonakarattyán a 71-es főút és a tópart közötti nyaralóövezetben. Ottjártunkkor semmi sem utalt arra, hogy a modern stílusú épület úgymond közhasznú intézmény lenne: sehol egy tábla a bejáraton az elnevezésről, nyitvatartásról, sem az uniós támogatásról. Sokkal inkább tűnt nyaralónak: a kertkapcsolatos teraszon napozóágy, grillsütő, locsolócső várta a használókat – akik nem tartózkodtak az épületben hétköznap kora délután.
A Balaton Kapuja 95 millió forint uniós támogatásból épült, a pénzt az egyesület meg is kapta, az utolsó kifizetés a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya közlése szerint minapi, június 10-i. A támogatás hivatalos közzétételén még Balatonkenese szerepel színhelyként, Akarattya ugyanis tavaly vált le a szomszédos településről, köszönhetően mások mellett Matolcsy György jegybankelnök feleségének, Matolcsy Gyöngyinek, akit tavaly ősszel polgármesterré is választottak a frissen önállósult községben.
Az úgynevezett projektzáró helyszíni ellenőrzés április 1-jén zajlott, hiányosságot az ellenőrző hatóság nem talált, a májusi záró beszámolót elfogadták.
Máshol sem fogadtak tárt kapukkal minket az RFE fantomközpontjai
Hasonló a tapasztalatunk az egyesület tolnai és kisteleki központjával – bejutni „csak úgy” ezekbe sem lehetett. A tolnai ingatlan kapujára kikerült ugyanakkor az uniós támogatást jelző egyen-tábla (rajta a „Tolnai Környezetvédelmi Központ” elnevezéssel). A tolnai központ egyébként 40,6 milliós támogatást nyert el, a kisteleki – a kancellária nyilvántartása szerint – egy fillért sem, de a településen volt 8 milliós uniós forrásból finanszírozott projektje az egyesületnek: a házi komposztálás bevezetésén munkálkodtak. A Délmagyarország cikkébőlúgy fest viszont, hogy mégis volt uniós pénz itt is, de azt a Csongrád megyei település fideszes vezetésű önkormányzatával közösen nyerték el. Elérhetőségként valamennyi központhoz ugyanaz a mobilszám szerepel az RFE honlapján.
Vértesi Környezetvédelmi Központként fut az egyesület pusztavámi központja, ahol az immár megszokott kép fogadja az érkezőt: az épület az akarattyaihoz hasonló letisztult öko-stílusú, névtábla, cégér nem jelzi a funkciót, munkaidőben zárva, kihalt. A Feol.hu munkatársa 2012-ben bejutott, a riport elsősorban a felújított épület pelletkazánját méltatja, s ígéri, a központ a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendezvények, illetve a Megyék harca vetélkedő utolsó fordulóinak ad majd helyszínt. Pusztavámi projektekre összesen 133 millió forintot nyert az RFE, ebből 86,2 millió volt az „életmóddal kapcsolatos non-profit információs központ” létrehozása.
FOLYTATÁS az atlatszo.hu-n >>>
