Egy, a Paks II.-höz hasonlatos projekt hatalmas korrupciós kockázatoknak van kitéve. A méret, a technológia, Magyarország és a jelenlegi magyar-orosz szerződés is növelik az évszázad beruházásához köthető korrupciós veszélyeket, mutat rá az Energiaklub megbízásából készült friss tanulmány.
Miközben folyamatosan zajlanak az új paksi blokkok előkészületei, és a beruházást – magyar oldalon vezető projektcég – az MVM ernyője alól átkerült a Miniszterelnökség közvetlen felügyelete alá, az Energiaklub "Paksról komolyan" címmel rendezvénysorozatot szervezett, amelyen a tervezett beruházással kapcsolatos problémákra és kihívásokra igyekeznek rávilágítani. A sorozat keddi, negyedik rendezvényének középpontjában a korrupciós kockázatok álltak, amihez kapcsolódóan a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja egy tanulmányt is készített. Vagy letölthető itt: Paks 2 korrupciós kockázatai Energiaklub tanulmány (822 KB pdf)
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a döntéshozók szándékától függetlenül a korrupciós kockázatok mindenképpen hozzátartoznak a beruházásokhoz, így ezzel a területtel kiemelten foglalkozni kell. A konkrét paksi projekt kapcsán a kockázatokat jelentősen növeli a beruházás mérete, illetve jellege is. Ezen felül az eddig megkötött magyar-orosz megállapodás sem tartalmaz jelenlegi formájában megfelelő biztosítékokat a korrupció kiszűrésére. A tanulmány a projekt ismertetésekor rámutat, hogy már az orosz Rosatom megbízásakor sem voltak nyitottak a kiválasztáshoz vezető folyamatok és kritériumok, ami mindkét fél számára nagyobb teret biztosít a visszaélésekhez, mintha a kiválasztás transzparens módon zajlott volna le. Mint ismeretes, január közepén a kormány és az orosz vezetés közötti megállapodás eredményeként az oroszok két új harmadik generációs atomreaktort építhetnek fel a Paksi Atomerőmű területén, amelyhez finanszírozást is biztosítanak. A finanszírozási megállapodás sarokszámai a beruházás értékének 80%-a, de maximum 10 milliárd euró, így a projekt költségei 3-4 ezer milliárd forint körül alakulhatnak.
A tanulmány kiemeli, hogy a korrupcióval foglalkozó közgazdaság-elméleti irodalom alapján a megállapodás lefolyásából és jellegéből fakadóan is magas kockázatok fakadnak, mert az ilyen szűk, két szereplő részvételére épülő bilaterális monopóliumok mind a megrendelő, mind a kivitelező oldaláról a normál piaci kontraktusokhoz képest nagyobb lehetőséget nyújtanak a visszaélésekre. Ezek mellé adódnak még olyan kockázatok is, hogy az oligopol piacról érkező Rosatom új reaktortípusát készülnek telepíteni Paksra, ami által a kivitelezői oldal jelentősen több információval rendelkezik a projektről, mint a megrendelői oldal, vagyis jelentős információs torzulással lehet számolni a két fél között.
Korrupcióban a méret a lényeg?
Paks II. nagyberuházás jellege tovább erősíti a korrupciós kockázatokat, mert ezek a nagy, elhúzódó projektek bonyolult viszonyrendszereket jelentenek, így a projektben résztvevők (megrendelő által felállított szervezet, koordináló projekt iroda, vállalkozók, alvállalkozók) számára mind az eladói, mind a vevői oldalon magasabb visszaélési lehetőségeket teremtenek, mint az egyszerűbb, kisebb volumenű projektek megvalósításánál – mutatnak rá a CRBC szakértői. Szintén fontos szempont, hogy a Paks II. esetében már a projekt kezdetén olyan magas összegben határozták meg a megvalósítás költségét, ami bő játékteret biztosít a beruházást megvalósító cég, a Rosatom számára – teszik hozzá.
Itthon még veszélyesebb
Nemzetközi empirikus vizsgálatok alapján hasonló projekteknél a beruházás értékének legalább az 5%-a kitett a korrupció veszélyének, de a magyar tapasztalatok ennél kedvezőtlenebbek. A hazai adatok egy korrupció mellett megvalósuló beruházás összegének 13-16%-ára teszik a megvesztegetési díj arányát. A korrupcióhoz kapcsolódó társadalmi veszteség ennek többszörösét is elérheti, ami így több száz milliárd forintos adófizetői veszteséget jelent egy ekkora beruházásnál. A méret mellett a technológia is emeli a korrupciós veszély mértékét, legalábbis a tanulmány készítői szerint az oroszországi és kelet-ázsiai tapasztalatok arra mutatnak, hogy magas korrupciós kockázatokat rejt egy atomerőmű kivitelezése és működtetése.
Csúszunk?
A szerzők szerint a magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy leginkább a csúszások és a pótmunkák adnak lehetőséget visszaélésekre az ilyen típusú beruházásoknál, éppen ezért lényeges szempont, hogy a Paks II.-ről aláírt megegyezés nem tartalmaz kitételeket a pótmunkák és a kötbérek kérdésére. Ebből fakadóan a megállapodás jelenlegi hiányosságai tág teret adnak a korrupt tranzakciókra, miközben a nemzetközi példák korántsem kedvezőek az időterv tartásával kapcsolatban: az új technológiák megjelenésével elhúzódó és egyre inkább költségesebb, vitatott beruházásokat találunk mind Finnországban, mind Franciaországban mind Oroszországban – emelik ki.
Korrupció vs. Biztonság
A korrupciós kockázatok és az atomerőmű működésének biztonsága között fordított oksági kapcsolat áll fenn, vagyis a magasabb korrupciós szint alacsonyabb biztonsági szintet eredményez. Ezt az összefüggést példázza a fukusimai atomerőmű közelmúltbeli tragédiája is, ugyanis a baleset okai között fellelhető a korrupció és az intézmény szintű visszaélés is.
Ajánlások
— Növelni kell a projekt átláthatóságát, mert az eltántoríthatja a potenciális szereplőket a korrupciós tranzakcióktól.
— Kiemelten kell kezelni a korrupció kérdését a beruházásnál. Érdemes létrehozni egy anti-korrupciós irodát a szervezeten belül, ami folyamatosan monitorozza és felügyeli a folyamatokat, tranzakciókat.
— A Nemezközi Atomenergia Ügynökség ajánlásaiban is szerepe, hogy az atomerőmű-beruházások folyamán sok erőforrást érdemes szánni a költségek kontrollját és a határidők betartását ellenőrző, biztosító szervezetek felállítására és működtetésére.
— A meglévő szerződések pontosítása és kibővítése, különösen a csúszások és kötbérezések területére vonatkozóan.
— Adott esetben egy olyan beruházási konstrukciót választani, amelyben az orosz fél is érdekelt a projekt mielőbbi kivitelezésben, mert jelenleg az ilyen ösztönzők hiányoznak. Példaként adódik a PPP modell.
A paksi beruházás korrupciós kockázatai Energiaklub tanulmány összefoglaló (193 KB pdf.)
Kapcsolódó anyagok:
