Bár a környezettudatosság egyre nagyobb szerepet játszik a mindennapjainkban, úgy tűnik a közlekedési szokásainkat még nem érte el a változás – tapasztalta legújabb kutatásában a Zöld Gondolat Lovagrend.
Ahhoz nem kell kutatást végezni, hogy megállapítsuk, sokat utazunk. Azonban azokra a kérdésekre, hogy, – hova, miért és legfőképpen mivel, már nehéz lenne kutatási adatok nélkül pontost választ adni. Legfőképpen azért, mert az utazási szokásaink folyamatosan változnak. A fenti kérdéseket éppen azért muszáj időről időre feltenni, hogy ezeket a változásokat nyomon követhessük. Az idén májusban végzett online kérdőíves felmérés során – melyben 350-en vettek részt – a Zöld Gondolat Lovagrend elsősorban a környezettudatosság szűrőjén keresztül vizsgálta a kérdéskört, tehát arra próbált választ kapni, hogy vajon mennyire vagyunk környezettudatosak a közlekedésben, hajlandóak lennénk-e áldozatokra azért, hogy megóvjuk a természetet.
A válaszok egyelőre nem túl bíztatóak. Úgy tűnik jelenleg a környezettudatosságnak kevés hatása van az utazási szokásainkra. Ami igazán befolyásoló tényező, az a pénz. Aki megteheti, az bizony autóval jár (bár állítólag odafigyel a káros anyag kibocsátásra), akik pedig nem engedheti meg, azoknak marad a közösségi közlekedés – környezetvédelemnek tehát nyomát sem látni. Ráadásul úgy tűnik az autók utasterébe még a pénz hatalma sem ér el, ugyanis az eredmények alapján a magas benzinárak sem lennének képesek rábírni a sofőröket, hogy válasszanak más közlekedési eszközt. A legtöbb esetben a kifogás a megfelelő alternatív (tehát tömegközlekedési) szolgáltatások hiánya volt. Persze a kényelem és a lustaság is nagy úr…
Azért látszik némi fény az alagút végén, ráadásul két keréken közeledik. A kerékpárosok az egyetlen olyan közösség, akik valóban figyelembe veszik a környezetük és saját testük egészségét – ép testben ép lélek, ép környezetben ép test. Szerencsére az jól látszik, hogy a biciklisek tábora egyre népesebb. Az autósokkal és tömegközlekedőkkel ellentétben ők nem azért választják a közlekedés ezen módját, mert ebbe kényszerülnek, hanem saját és környezeti megfontolásból! Ráadásul ellentétben a közhiedelemmel nem kell félni a kerékpározástól, mert a válaszadók 85%-a szerint ugyanis nem veszélyes. A változás lassan ugyan, de elkezdődött.
Azonban mindenféle környezetbarát ideológia és közlekedési szokás terjedése ellenére túl utópisztikus és naiv dolog lenne azt hinni, hogy az autók teljes egészben eltűnnek majd az utakról. Akármennyire is nehéz belátni, vannak helyzetek, munkák, ahol az autó nélkülözhetetlen eszköz, sem a kerékpár, sem a tömegközlekedés nem képes azt maximálisan helyettesíteni. Úgyhogy autók voltak, autók vannak és lesznek is, a kérdés csak az, hogy milyen arányban gurulnak majd az utakon.
A kutatás teljes értékelése itt érhető el.
A Zöld Gondolat Lovagrend
A Zöld Gondolat Lovagrend azt tűzte ki célul 2000. tavaszán, hogy a személyes példamutatás nyilvános színterének megteremtésével alakítsa a környezettudatos gondolkodást és magatartást.
A Zöld Gondolat Lovagrend 2009. őszén újradefiniálta célját és elkötelezte magát a környezet- és energiatudatos vállalatirányítás támogatása iránt.
A rend megalakításának fő gondolata, hogy a Zöld Gondolat lovagjaiként akkor teljesítik eredményesen önként vállalt feladatukat, ha személyes példával, tiszta érveléssel és a nyilvánosság lehető legszélesebb körben történő megteremtésével fel tudják az emberek figyelmét arra, hogy közvetlen környezetünk állapotáért mindannyian személyes felelősséggel tartozunk. Személyes felelősséggel, hiszen ennek a világnak nemcsak lakói, hanem alakítói is vagyunk.
