Lázár újabb paksi hazugsága

“Nem tudjuk megerősíteni a hírt, miszerint megállapodás született volna az ESA és a magyar kormány között a fűtőanyag-ellátásról”– mondta Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője a Népszabadságnak. Nyilvános lehet Paks II. vételára

Kész a megegyezés a paksi fűtőelem-beszerzésről az Euratom Ellátási Ügynökséggel (ESA), „sikerült minden kérdést tisztázni, a kifogásokat eloszlatni és parafálni a megállapodást" – jelentette kedden este Brüsszelből Lázár János. Azóta kiderült, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyik állítása sem helytálló: nincs megállapodás, rengeteg részletkérdés vár még tisztázásra, parafálásról (vagyis jóváhagyásról, illetve aláírásról) pedig végképp nincs szó.

– Nem tudjuk megerősíteni a hírt, miszerint megállapodás született volna az ESA és a magyar kormány között a fűtőanyag-ellátásról – így nyilatkozott Brüsszelben munkatársunk kérdésére az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője. A később írásban is átküldött tájékoztatás szerint az Arias Canete energiaügyi biztos és Lázár János között lezajlott konstruktív megbeszélések után – amelyeken az energiaunió végrehajtását és az energiaellátás biztonságát érintő témák kerültek szóba – a bizottság képviselője jelezte: úgy értesült, hogy a magyar hatóságok és az ESA felújították a tárgyalásokat a nukleáris fűtőanyag-ellátásra vonatkozó megállapodásról annak érdeké­ben, hogy az megfeleljen az európai szabályoknak.
– Tudomásunk szerint a magyar hatóságok és a luxemburgi székhelyű ESA között még folynak a megbeszélések, ezeken azonban az Európai Bizottság nem vesz részt. Bízunk abban, hogy a tárgyalások alapján olyan megállapodás születik, amely megfelel az EU és ­Euratom-szerződés fűtőanyag-diverzifikációra vonatkozó követelményeinek – írta a bizottság illetékese.

Kedden valójában két egyeztetés zajlott párhuzamosan: az egyiken Canete tárgyalt Lázárral az uniós és a magyar energiapolitika ütközéseiről, a másikon pedig Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára az ESA képviselőivel a paksi fűtőanyag-ellátásról, amelynek módját (a ­Roszatom monopóliumát) korábban az ügynökség elfogadhatatlannak minősítette.  Úgy tudjuk, Lázárt a hűvös hangulatú tárgyalásokon nemcsak az ­uniós szabályokkal összeegyeztethetetlen fűtőelemüzlet miatt vonták kérdőre, hanem azokkal az energiapiaci jogsértésekkel kapcsolatban is, amelyek nyomán Brüsszel kötelezettségszegési eljárásokat indít Magyarország ellen. A kormány minden fronton engedni kényszerült, megállapodás azonban már csak azért sem születhetett, mert sem a bizottság, sem a magyar kormány nem aláíró fél az üzemanyag-ellátás kérdé­sében.

Valójában arról egyeztek meg elvi szinten (nem Lázár, hanem Sonkodi Balázs és az ESA munkatársai), hogy új eljárás indul a fűtőanyag-vásárlás engedélyezésére, a tárgyalásokba immár az ESA-t is bevonják, és azt a finn modellt tekintik példának, amelyet a Fennovoima társaság kötött az ESA-val. Ennek lényege, hogy az ott is Roszatom-kivitelezésben épülő erőműnél a garanciá­lis időszakban az orosz cég szállítja a fűtőanyagot, a későbbi beszerzésekre pedig nemzetközi tendert írnak ki. Különbség ugyanakkor, hogy ott nincs közpénz az üzletben, a Roszatom saját tőkével is beszállt a finn vállalkozásba, és a használt fűtőelemekről Finnország gondoskodik. Az orosz–magyar megállapodásnak viszont központi része volt, hogy amíg a Roszatomtól vesszük az üzemanyagot, addig visszavihetjük Oroszországba a kiégett fűtőelemeket.

Most ezt az egész konstrukciót újra kell tárgyalni, és az orosz felet kárpótolni kell az elmaradt hasznáért (a fűtőanyag-szállítás az egész beruházás legnagyobb profittartalmú része, önmagában mintegy hárommilliárd euróról szólt az eredeti, a Roszatomnak húszéves ellátási jogot biztosító szerződés alapján). Szakértők szerint kompenzáció­ként korábban szóba került a magyar gáztároló-kapacitás nagyobb hányadának átengedése, illetve az az akvizíció is, amelynek keretében az MVM és a Mol megvenné az olasz Enel többségi részesedését a Roszatom csőd felé tartó szlovákiai atomerőmű-beruházásában- írta a nol.hu
 

Ki kell adni Paks II adásvételi szerződését

Az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseletével beperelte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV), hogy nyilvánosságra kerüljön a Paks II Zrt. felvásárlásáról szóló szerződés. A bíróság teljes mértékben igazat adott a civil szerveteknek és 15 napon belül ki kell adni a szerződést teljes terjedelmében.

Az új paksi atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt-t 2014 novemberében vásárolta meg a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től. A tulajdonosi jogokat 2014. november 15-től 2026. december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja.

Az Energiaklub 2015 januárjában kérte az MNV Zrt.-t, hogy küldje meg az adásvételi szerződést. A szervezet arra volt kíváncsi, hogy milyen feltételekkel került közvetlen állami tulajdonba a paksi projektcég. Az MNV Zrt. arra hivatkozva utasította el az adatigénylést, hogy a szerződés üzleti titkokat tartalmaz, különös tekintettel például a cég számlaszámára. Ez persze már önmagában abszurd, de az is nehezen érthető, hogy milyen üzleti titkokat kell védeni egy olyan tranzakció esetében, ahol állami cégek cserélnek egymás között gazdát. Az adatigénylés elutasítása után az Energiaklub bírósághoz fordult; az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Pető Márk, látta el a szervezet képviseletét. A 2015. március 24-i első tárgyaláson rögtön ítélet is született. Ennek értelmében az MNV-nek ki kell adnia az adásvételi szerződést. Az ítélet nem jogerős, az alperes 15 napon belül fellebbezhet, de egyelőre nem nyilatkoztak, hogy kívánnak-e élni ezzel.

Az ügyben az MNV sikertelenül hivatkozott a nemrég elfogadott botrányos törvényre, ami 30 évre ellehetetleníti a paksi bővítéssel kapcsolatos Megvalósítási Megállapodások átláthatóságát. A törvényt a médiavisszhangot kerülve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is véleményezte. A Hatóság nem állt ki kellő határozottsággal az információszabadság mellett, de arra felhívja a figyelmet, hogy a törvény alkalmazása esetén „különleges felelősség hárul az adatkezelőre abban, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog ne lépje túl a szükséges mértéket.

„Az Energiaklub és a TASZ álláspontja szerint az információszabadságot egyre jobban korlátozó törvényi keretek ellenére a bíróságok kezében van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog sorsa. Különösen igaz ez a paksi beruházás esetén, melynek részleteit a kormány minden eszközzel próbálja titkolni.”-mondta Hidvégi Fanny, a TASZ információszabadság programjának vezetője.

„Az Energiaklub jelenleg több szálon is foglalkozik a paksi adatok kérdésével: a decemberben aláírt megvalósítási megállapodások esetében a TASZ-szal közösen titokfelügyeleti eljárást kezdeményeztünk az NAIH-nál, míg a Paks II törvény ügyében, több szervezettel együtt kértük Áder János köztársasági elnököt, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a törvény alkotmányossági vizsgálatát. Bár a köztársasági elnök aláírta a törvényt, vizsgáljuk a további lehetőségeket a törvény utólagos alkotmányossági felülvizsgálatára.” – mondta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub Pakskontroll programjának vezetője.
Budapest, 2015. március 25.