Lemondott az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, Fichtinger Gyula április 29-én távozik a posztjáról. A Paks2-re felvett orosz hitelszerződés módosítása nagyon súlyos problémákra világít rá.
A Paks 2 körüli káoszt növeli, hogy még ma megszűnik Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatójának megbízatása, miután lemondott a posztjáról – derül ki a Magyar Közlönyben írtakról. Fichtingert 2013-ban nevezték a hivatal élére. Szakmai önéletrajza szerint 1991 óta dolgozott az OAH-nál különböző beosztásokban.
A háttérben az állhat, hogy a hivatal létszámhiánnyal küzd, ami nem túl megnyugtató Paks 2 létesítési engedélyezési eljárásának közepén. A lemondás másik oka az lehet, hogy a hivatal korrupciós ügybe keveredett. A Debreceni Törvényszék egy héttel ezelőtt folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt az Országos Atomenergia Hivatal négy nukleáris biztonsági felügyelőjét is elítélte elsőfokon.
A Paks 2 projekt gyakorlatilag mindenhol vérzik. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy végre lássa be Paks 2 teljes csődjét, állítsa le a beruházást és fókuszáljon a megújuló energiaforrásokra. Miközben folyamatosan csúszik Paks 2 megépítése, az orosz hitelkonstrukció egyre drágább lesz a magyar adófizetőknek. Az LMP szerint ez felháborító, ezért határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy azonnal fel kell bontani az új paksi blokkok létesítéséről szóló szerződést. Demeter Márta közben az orosz hitel titkos részleteinek nyilvánosságra hozatala miatt perli az államot.
A kormány első ígéretéhez képest akár 8 évet is csúszhat Paks 2, az orosz fél ugyanis képtelen volt időben leszállítani a megfelelő terveket. A kormány a hitelszerződés újratárgyalását kezdeményezte és a megállapodás szerint 2026 helyett csak 2031-től kell megkezdeni a törlesztést. A hitel futamidejét viszont nem sikerült 5 évvel kitolni, és a jelenlegi pénzpiaci kamatszint többszörösére rúgó kamatok is változatlanok. Az euróhitelt tovább drágítja, hogy 2014 óta több mint 15 százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest.
1. A módosítás immár 5-6 év késést tesz hivatalossá a projektben, az eredetileg tervezett 2025/2026-os indulás helyett már a magyar és az orosz fél is csak 2031-re teszi az új erőmű termelésének megkezdését.
2. Az eleve rettenetesen rossz hitel feltételei a módosítással tovább romlottak. Az új blokkok létesítése során összeszedett 5 éves késéshez ugyan hozzáigazították a törlesztési határidő kezdetét, de a lezárása nem módosult, ezzel 21 évről 16 évre csökkent a visszafizetési időszak. Ezt az orosz sajtó is jelentős orosz sikernek tekinti.
3. Mindez azt is jelenti, hogy a negyedével rövidült törlesztési idő miatt egy-egy évben a teljes hitel lényegesen nagyobb részét kell visszafizetni, ami sokkal jelentősebb terhet jelent a mindenkori magyar költségvetésnek.
4. Az elképesztően rossz kamatszinten semmit nem sikerült változtatni, az pedig, hogy egy ennyire előnytelen módosítást el tudtak fogadtatni a magyar féllel egy olyan késés miatt, ami jórészt az orosz fél hibájából állt elő (nem tudtak időben az EU-s és magyar jogszabályi környezetben elfogadható tervekkel előállni az engedélyezéshez), az mindent elmond arról, hogy mekkora a magyar kormány érdekérvényesítő képessége Oroszországgal szemben. Nulla. Az Orbán-Szijjártó-Varga trió torkán azt nyomnak le az oroszok, amit nem szégyellenek.
5. Ez azért is súlyos fejlemény, mert jónéhány ilyen konfliktusnak nézünk még elébe. A minimum 5 éves csúszás okozta költségnövekedés megosztásáról például ugyancsak meg kell majd egyezniük a feleknek. A mostani események fényében nem féltem a Roszatomot és az orosz kötségvetést, hogy túl nagy teher nehezedne majd rájuk.
6. Az amúgy is kirívóan magas kamatszinthez a módosítás során nem nyúltak, annak ellenére hogy a piaci viszonyoktól való elrugaszkodottsága egyre nyilvánvalóbb. Mi több, miközben a visszafizetés kezdetét 5 évvel kitolták, 2026-ról 2031-re, az egyes kamatsávok érvényesítésének időpontjain nem változtattak. Azaz annak ellenére, hogy csak 2031-től kezdjük el visszafizetni a hitelt, annak kamata már 2026 után 3,95%-ról 4,5%-ra ugrik! Az eddigi modell arra épült, hogy amíg nem kezdjük meg a visszafizetést, csak halmozódik a tartozás, addig relatíve alacsonyabb kamatot számítanak az oroszok, és a törlesztés megkezdését követően nő csak meg a kamatszint. Most viszont beépül egy olyan 5 éves periódus, amikor még nem fizetjük vissza a hitel részleteit, az csak növekszik, mégis már a magasabb, 4,5%-os kamatszintet alkalmazzák. Orbánék annyit nem tudtak elérni, hogy ha már egy rablókamatot érvényesítenek velünk szemben az oroszok, akkor legalább azt az eredeti szerződésnek megfelelő konstrukcióban fizessük vissza, és a jórészt az oroszok hibájából bekövetkezett csúszás miatt ne Magyarországot büntessék. Az alkalmazott kamatráta változásai miatti költségnövekedés sok tíz milliárd forintot is kitehet.
7. Az Európai Bizottság 2017-es állami támogatásról szóló döntésében nagyon alaposan vizsgálta Paks2 megtérülési számításait. Nem fogadta el a kormány állítását, miszerint ez egy megfelelő profitot termelő beruházás lenne, a tőkeköltség (WACC) és a belső megtérülési ráta (IRR) számítások alapján arra jutott, hogy a projekt piaci viszonyok között senkinek nem érné meg, és állami támogatásra szorul. Ezt az állami támogatást ugyan jóváhagyta, de szigorúan kikötötte, hogy ennek mértéke korlátozott, a jóváhagyottakon kívül semmilyen addicionális támogatást nem kaphat Paks2. A hitelszerződés módosítása azonban, a kamatozási menetrend és a visszafizetés viszonyának megváltozása és a lerövidült törlesztési időszak miatt teljesen felborítja a megtérülési számításokat, és további állami források bevonását teszi szükségessé. Ez ellentétes az Európai Bizottság 4 évvel ezelőtti döntésével, véleményem szerint tiltott állami támogatásnak tekinthető, ezért a Bizottságnak újra kéne értékelnie a paksi projektről hozott döntését.
