A legfontosabb hazai közlekedésfejlesztési beruházásnak nevezte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Budapest-Belgrád vasútvonalat, aminek ma Kiskunhalason tették le az alapkövét. Ez az a vasútvonal, amit Magyarország kínai hitelből épít azért, hogy a kínai termékek minél gyorsabban érhessenek el a görögországi kikötőkből Európába.
A vasútvonalat Homolya Róbert, a MÁV Zrt. vezérigazgatója szerint egy olyan konzorcium építi majd, amiben “jelentős kínai szereplők is vannak”.
Palkovics az alapkő letételekor arról beszélt, hogy a következő 10-15 évben hatezer milliárd forintot szánnak vasútfejlesztésre, amiből kétezer milliárdot a szép szakkifejezéssel gördülőállománynak nevezett vasúti szerelvényekre szánnak.
A kínai kereskedelmi érdekeket szolgáló Budapest-Belgrád vonalat szerint 85 százalékban (kínai) hitelből, 15 százalékban saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. Homolya azt is közölte, hogy a megállapodás pénzügyi feltételei a piacon elérhető lehetőségekkel összevetve is kedvezményesek. Ezt az állítását nem áll módunkban ellenőrizni, mert a kormány egyelőre nem hajlandó nyilvánosságra hozni a megállapodás részleteit. A szerződés kiadására most már Szél Bernadett keresete nyomán bírósági ítélet kötelezi a külgazdasági és külügyminisztériumot. A titkolózás mértékére jellemző, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezésére kiírt első tenderen sem tüntettek fel becsült összeget a beruházás költségeiről.
82000 millió a kínai vasútvonalra a gazdaságvédelmi keretből
Miközben az ellenzéki önkormányzatokat fokozatos elvonásokkal bünteti az Orbán rezsim, 2020-ban 143 milliárd forintot költött a kínai hitelből épülő, 700 milliárdos Belgrád-Budapest vasútvonalra. Az egyre céltalanabb beruházás állítólag 2400 (!) év alatt térül meg, az Orbán közeli oligarchák viszont extra gyorsan híznak a kiemelt állami beruházáson.
Nyitókép: Budapest Belgrád vasút 750 milliárdos gyarmatosítás kínai hitelből. Az Orbán/Mészáros klán kaszál, a nemzet ráfizet. Népszava grafika
