A Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőből került elő egy a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafaj. A felfedező expedíciót és az új faj leírását dr. Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének kutatója vezette.
A kétéltűek az egyik legsérülékenyebb állatcsoport. Az eddig leírt több mint 7500 faj legalább felének csökkennek az állományai, és egyharmadukat kihalás fenyegeti. Ugyan a kétéltűek 300 millió éve élnek a Földön, az elmúlt pár évtizedben az emberi tevékenység hatására felgyorsult a pusztulásuk. Mára közel 200 olyan fajról tudunk, amely végleg eltűnt, élőhelyeik tönkretétele vagy rejtélyes betegségek terjedése miatt.
Ennek ellenére még mindig előfordul, hogy új fajok kerülnek elő olyan területekről, amelyek nehezen hozzáférhetőek, vagy ritkán kutatottak.
Ilyen területek például az Amazonas vidéke, vagy az Atlanti-esőerdő, amely Dél-Amerika keleti partján húzódik végig. Az új békafajt is itt, az Atlanti-esőerdő egyik élőhelyfoltján találták meg a kutatók.
Az atlanti esőerdő Dél-Amerika felfedezése előtti, 500 évvel ezelőtti (zöld) és jelenlegi (piros) kiterjedése. Becslések szerint az eredeti erdőborítás 88.3 %-a mára eltűnt.
A nemzetközi együttműködésben egy brazil egyetem (Universidade Estadual de Santa Cruz, Bahia) munkatársai és a Tempus Közalapítvány támogatásával a Magyar Természettudományi Múzeum kétéltűkutatója, Dr. Vörös Judit vett részt. Az expedíció során még érintetlen esőerdőfoltokat jártak be, ismeretlen békák után kutatva. A most leírt faj a levelibékafélék családjába (Hylidae) tartozik, és a Phyllodytes amadoi nevet kapta, Jorge Amado brazil modernista író után. A Phyllodytes nemzetség legkisebb faja került ezzel elő, amely mindössze 2 cm hosszúra nő, és amely kizárólag a broméliák levelei között összegyűlt vízben fordul elő. A fajleírásról a Zootaxa nevű rangos folyóiratban számoltak be.
A kutatóexpedícióról és az új levelibékafajról szóló beszámoló a Magyar Természettudományi Múzeum blogján olvasható.
