Akkumulátorgyártáshoz használt, magzatkárosító oldószert talált a Greenpeace Magyarország a gödi Samsung-üzem mellett kiömlő szennyvízben. A Greenpeace-t február végén a gyár melletti csőtöréshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A minták laboratóriumi vizsgálata jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű, súlyosan egészségkárosító NMP-oldószer jelenlétét mutatta ki.
Reprodukciót károsító oldószer került ki a Samsung-gyár közelében lévő gödi földekre. A születendő gyermekek egészségére veszélyt jelentő N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyületet az akkumulátorgyártásban is használják. A mérgező anyag súlyos szemirritációt okozhat, valamint irritálhatja a bőrt és a légutakat.
A Greenpeace ezért azt követeli, hogy
- a hatóságok a lehető leghamarabb tisztázzák a szennyező anyag eredetét, és ha az akkumulátorgyár a forrása az NMP-nek, akkor végre biztosítsák, hogy ne történjenek további szennyezések;
- a kormány erősítse meg a hatóságokat, biztosítsa azok függetlenségét, hogy azok valóban fel tudjanak lépni a szennyezések ellen;
- legyen a szennyezőkkel szemben sokkal hatékonyabb a fellépés, szülessenek arányos, elrettentő büntetési tételek;
- folyamatos és nyilvánosan azonnal elérhető monitoring mérések biztosítsák az akkumulátorgyárak és kapcsolódó üzemek megfelelő, szennyezésmentes működését;
- a cégek csak az elérhető legjobb, legbiztonságosabb technológiát alkalmazzák, és működjenek transzparensen. Ellenkező esetben a működésükhöz ne kapjanak engedélyt;
- az akkumulátoripari létesítményekről a helyi lakosság, civilek bevonásával döntsenek, és azok ne erőltetett menetben, kiemelt állami beruházásként épüljenek.
A Greenpeace követelése, hogy a hatóságok ezeket az elvárásokat érvényesítsék annak érdekében, hogy a cégek szabályszerű működésével garantálni tudják a dolgozók, a környéken lakók és gyermekeink egészségét. Ezeknek az elmulasztása olyan súlyos következményekkel járhat, hogy minden hibát és szennyezést teljesen ki kell zárni.
2024. február 21-én értesítette a Greenpeace-t a Göd-ÉRT Egyesület, hogy a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi akkumulátorgyára mellett csőtörés miatt szennyvíz ömlik ki a környezetbe. A csőtörést rövid időn belül elhárították, ám kiterjedt méretű tócsákban a közeli termőföldön maradt a szennyvíz, mellyel bármelyik helyi lakos, arra járó érintkezhetett. A Göd-ÉRT Egyesület képviselője a frissen kifolyó vízből, míg a Greenpeace munkatársai a mellette lévő szántóföldön vettek mintákat. A mintákat ezután a Greenpeace eljuttatta az Eurofins Magyarország laboratóriumába bevizsgálásra. A vizsgálatok mindkét mintában 200 mikrogramm/liter mennyiségben mutatták ki az NMP jelenlétét [A mintákat a Göd-ÉRT Egyesület, valamint a Greenpeace Magyarország munkatársai vették le a helyszínen, és azokat az Eurofins Kft. laboratóriumába juttatták el bevizsgálásra. A labornak a hazai NMP-re vonatkozó akkreditációja szennyvíz vizsgálat esetén csak 1000 mikrogramm/liter kimutathatósági határra vonatkozik. Alacsonyabb kimutathatósági határon is tud eredményt adni az Eurofins Kft, ám ez a vizsgálat nem akkreditált. Ez az eredmény azonban szakmai, tudományos szempontból ugyanolyan pontos, és bizonyítja az NMP jelenlétét a szennyvízben.]. A magzatkárosító oldószer uniós korlátozás alá esik, ezért a vegyületet az EU-ban csak külön engedéllyel lehet használni.
Bár a nyilvánosság felé nem ismert, hogy pontosan mely vízvezetékben történt a csőtörés, az azonban teljességgel elfogadhatatlan, hogy a szántóföldre kikerülve terheli a környezetet a mérgező NMP-vel szennyezett víz. Az oldószernek semmi keresnivalója nem lenne a kommunális szennyvízben, de ipari szennyvízben sem feltétlenül elfogadható ez a mennyiség.
A Greenpeace az eset kapcsán adatigényléssel fordult a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-hez, a katasztrófavédelemhez, a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, illetve Göd Város Önkormányzatához. Levelében a zöldszervezet bejelentette a vizsgálati eredményeket, és az alábbiak tisztázását várja:
- Ipari vagy kommunális szennyvíz ömlött ki a Samsung-gyár melletti termőföldre 2024. február 21-én? Mi volt az NMP-szennyezés forrása?
- Szerintük elfogadható-e a zöldszervezetek vizsgálatai során kimutatott 200 mikrogramm/liter NMP jelenléte?
- Tettek-e bármilyen intézkedést a kifolyt szennyezés kezelésére?
- Mi az oka, hogy már több alkalommal csőtörések voltak a gödi Samsung-gyár környékén?
- Tudnak-e arról, hogy máskor is kijuthatott csőtörés vagy más vízszennyezés révén NMP a Samsung-gyár körül a talajba és a talajvízbe?
- Milyen határozatok, büntetések történtek eddig a Samsung-gyárból származó bármely vízszennyezés (csőtörések, szennyvízben megengedettnél magasabb szennyezettség, talajvízszennyezés) ügyében?
Ez már a sokadik alkalom, hogy Gödön az emberi egészségre rendkívül veszélyes méreg kerül ki a környezetbe. Ezt a vegyi anyagot találták meg korábban a gödi kutakban, azaz a talajvízben 15 mikrogramm/liter körüli értékben. A Göd-ÉRT Egyesület a 2022-es kútvíz-szennyezés kapcsán hangsúlyozta: szükségesnek tartja annak tényszerű kivizsgálását, hogy miként kerülhetett a talajvízbe a Samsung-gyárában is használt mérgező oldószer, emellett elengedhetetlennek nevezte állandó talajvízfigyelő kutak létesítését a lakóövezet és az iparterület között. Megdöbbentő, hogy a hatóságok az Egyesület egyik követelését sem teljesítették. Később kiderült, hogy a Samsung-gyár csak 2021-ben több mint 80 tonna NMP-t bocsátott ki a levegőbe – ezt a jelentős kibocsátást a jogszabályok félreértelmezése miatt engedte akkor a hatóság.
A hazánkban működő akkumulátorüzemekben sorozatban történnek balesetek. Láthatóan a cégek nem tudják úgy üzemeltetni ezeket a gyárakat, hogy ne mérgezzenek, a gyenge hatósági intézkedéseknek pedig nincs visszatartó ereje. A legtöbb esetben néhány tízezer, esetleg pár százezer forintos bírsággal megússzák az üzemek, miközben dolgozók szenvednek mérgezést, a környezetbe kijutó toxikus anyagok pedig kockázatot jelentenek a helyi lakosokra és az élővilágra. Egészen kirívó szabálytalanságok alkalmával is csak pár milliós büntetéseket kapnak a cégek. [ A Samsung SDI Magyarország Zrt-t a dolgozók veszélyeztetése miatt 2023-ban két alkalommal is megbüntették].
„A Greenpeace szerint jelenleg független és erős hatóságok hiányában az állam nem tudja garantálni a dolgozók és a helyi lakosok biztonságát. A Greenpeace határozottan követeli, hogy a jelenleginél sokkal keményebb szankciókkal sújtsák azokat a üzemeket, amelyek megszegik a környezet- és munkavédelmi előírásokat. Ha kell, függesszék fel a működésüket vagy zárassák be ezeket a veszélyes gyárakat. Egy felelős kormány feladata az ország lakosságának védelme és természeti értékeinek megőrzése, nem pedig a nagy cégek bármi áron történő megsegítése. Az adófizetői milliárdokkal támogatott akkumulátorgyáraknál történő sorozatos balesetek, szennyezéses ügyek kezelése mind arra utal, hogy a magyar kormány elsősorban a nagyvállalatok érdekeit nézi, és nem képes megóvni a lakosságot a környezeti ártalmaktól.” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace Magyarország állásfoglalása a kormány akkumulátor iparági stratégiájáról itt érhető el.
NMP részletes vizsgálat: https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2024/04/34d7c152-god_vizsgalati-jegyzokonyv_02.21_2_gdpr.pdf
Toxikus fém és NMP-vizsgálat: https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2024/04/065e1aab-god_vizsgalati-jegyzokonyv_02.21_1_gdpr.pdf
Nyitókép: Dörgő Zsuzsi / Greenpeace
