A szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendelte el Tarlós István főpolgármester Budapesten – közölte ma a főpolgármesteri hivatal.
A közlemény szerint a szálló por légszennyezettségi szintje a budapesti mérőállomásokon két egymást követő napon, pénteken és szombaton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket, és a meteorológiai előrejelzések szerint vasárnap sem várható jelentős javulás.
A tájékoztatási fokozat az a küszöbérték, amelynél a levegő szennyezettsége veszélyt jelent a lakosság egyes, különösen érzékeny csoportjaira, gyermekekre, idősekre, krónikus betegekre. Azt javasolják, hogy elsősorban a veszélyeztetett csoportokba tartozók kerüljék el a jelentős járműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat.
Részlet a közleményből:
A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag egyre növekvő szintje először az egészségügyi határértéket, súlyosabb – már rendkívüli légszennyezettségi – helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg.
A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek) csoportjaira.
A riasztási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása is veszélyt jelent az emberi egészségre, és amelynél azonnali intézkedéseket kell tenni. A riasztási fokozatot – a kisméretű szálló por (PM10) szennyező anyag esetében – akkor kell elrendelni Budapesten, ha három fővárosi mérőállomáson, egy időben mért légszennyező anyag koncentrációja, két egymást követő nap átlagában meghaladja a riasztási küszöbértéket, és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható.
A kisméretű szálló por légszennyezettségi szintjének növekedése, kialakulása jellemzően két – a helyi (közlekedési, ipari, szolgáltatói és lakossági stb.) kibocsátásoktól függő és az azoktól független – folyamat egyidejű eredménye.
A rendkívüli légszennyezettségi helyzetek kialakulásában a helyi kibocsátásoktól függetlenül fontos szerepet játszanak a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok, az őszi, téli időszakban gyakrabban előforduló gyenge vízszintes és függőleges irányú légköri átkeveredés, a viszonylag gyakori szélcsendes időszakok, illetve az 5 km/h alatti szélsebesség. A helyi meteorológiai – és domborzati (medence jelleg, kis szintkülönbségek) – tényezőkön túl szerepe lehet az országhatárokon átterjedő hatásoknak is.
Az őszi-téli fővárosi szálló por szint egyharmada származhat a háztartási eredetű szilárd, leginkább fatüzelésből, míg egy hatoda a közlekedési kibocsátáshoz köthető. A fővárosi szálló por szennyezettségi szinthez a közlekedés és/vagy a szél által felkavart por is mintegy 10-20 %-ban járul hozzá, továbbá 5%-a a gépjárművek gumiabroncsainak kopásából származik. Ugyanakkor a legújabb publikált számítások azt mutatják, hogy például Magyarországra külföldről 30 %-kal több aeroszol részecske érkezik, mint amennyit Magyarország területén összesen kibocsátanak, vagy itt keletkezik.
A közlekedési eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szállópor-szennyezettséget is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki káros hatásait.
A kisméretű szálló por a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske, melynek mérete a 0,001-100 mikrométer (μm) közötti tartományba esik. A szálló por veszélyessége összefüggésben van annak szemcseméretével, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) veszélyesebbek az egészségre, mint az annál nagyobbak.
A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba. A kisméretű szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele.
A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint további káros anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe.
