Egy új brit tanulmány szerint a kőolaj, a földgáz és a szén nagy részét a föld mélyén kellene hagyni a globális felmelegedés megállítása érdekében. A most rendelkezésre álló fosszilis energiaforrások felhasználása a mintegy 3000 gigatonna emissziót hozna létre.
A világ kőolajtartalékainak harmadát, a földgáznak a felét és a szén több mint 80 százalékát nem lenne szabad felhasználni, hogy a felmelegedést korlátozni lehessen – írták a szakemberek a Nature tudományos lap friss számában megjelent, Mennyi fosszilis energiaforrást lehet kiaknázni? című tanulmányukban.
A szerzők szerint Kína, Oroszország és az Egyesült Államok szénkincsének legnagyobb részét, valamint több mint 260 milliárd hordó közel-keleti kőolajat – ez a mennyiség Szaúd-Arábia teljes olajtartalékával egyenlő – kellene kiaknázatlanul hagyni. A Közel-Kelet gázkincsének több mint 60 százalékát sem kellene a felszínre hozni.
"Ez lehet az egyetlen eszköz, hogy az ENSZ által kitűzött célt elérjük, vagyis a felmelegedést a ipari forradalom előtti időszakhoz képest 2 Celsius-fokra korlátozzuk" – hangoztatta Christophe McGlade, a londoni University College (UCL) Fenntartható Források Intézetének munkatársa. "A politikusoknak meg kell érteniük, hogy a hazájukban található összes fosszilis energiaforrás kiaknázásának vágya ellentétes az 2 Celsius-fokos cél elérése iránti elkötelezettséggel" – magyarázta McGlade.
McGlade és szerzőtársa, Paul Ekins, az UCL intézetének igazgatója korábban közzétett tanulmányokat elemeztek, hogy felbecsüljék a világ olaj-, gáz- és széntartalékainak és -forrásainak mennyiségét, elhelyezkedését és természetét. Ezután integrált értékelési modellt alkalmaztak, hogy felderítsék, a fentiek, valamint az alacsony széntartalmú energiaforrások – a nukleáris energia és a megújuló energiaforrások – közül melyeket kellene használni a Föld igényeinek fedezésére 2050-ig. A kutatók összehasonlították a kapott eredményeket a világ számos kutatócsoportjának alternatív modellekkel kapott adataival, és azt mondták, az eredmények egyeztek.
"A klímapolitikára irányuló növekvő globális figyelem azt jelenti, hogy a fosszilis fűtőanyaggal foglalkozó társaságok a hosszú távú megtérülés fokozódó kockázata miatt egyre kockázatosabbá válnak a befektetők számára. Azt várnám, hogy az előrelátó befektetők egyre inkább az alacsony széntartalmú energiaforrások felé fordulnak" – hívta fel a befektetők figyelmét Ekins, aki szerint az energiacégek tavaly több mint 670 milliárd dollárt (180 ezer milliárd forint) költöttek új fosszilis tüzelőanyag-források felkutatására és fejlesztésére. Ezeket talán sosem aknázzák ki vagy sosem használják fel a kinyert olajat, gázt, szenet, ha a politikusok ragaszkodnak a globális felmelegedés korlátozására tett ígéretükhöz.
A rendelkezésre álló fosszilis energiaforrások felhasználása a tanulmány becslései szerint mintegy 3000 gigatonna emissziót hozna létre. Korábbi tanulmányokban a szakemberek azzal számoltak, hogy 2011 és 2050 között 1100 gigatonna széndioxid-kibocsátás engedhető meg ahhoz, hogy a 2 Celsius-fokos célt tartani lehessen.
