Ahogy az autóipar térképét átrajzoló elektromos forradalom egyre gyorsabban halad, az ember azt hihetné, hogy az elektromos járművek (EV-k) megnyerték a csatát, és a benzin- vagy dízelüzemű belső égésű motorok abszolút elvesztették. A valóságban azonban nem olyan fekete-fehér.
Egyes autógyártók úgy vélik, hogy a hidrogén üzemanyagcellás járművek igenis biztosíthatják helyüket az új, kissé széttöredezettebb autóipar jövőjében. A szintetikus bioüzemanyagok, a hibridek, az autógáz és más hajtásláncok is mind színesítik a palettát, hiszen a mérnökök valóban többféle technológiát vizsgálnak egyszerre a szén-dioxid-mentesítés és a fogyasztói igények egyensúlyának megteremtése érdekében.
Miközben rengeteg nagy vállalat lépett rá az EV-k fejlesztésének útjára, első ránézésre úgy tűnik, hogy csak néhány márka (például a Toyota és az Audi) mutat érdeklődést a hidrogén üzemanyagcellák iránt.
Melyik a jobb, elektromos vagy hidrogénhajtás?
Ma még azért sem lehet megmondani, hogy a hidrogénautók jobbak vagy rosszabbak, mint az elektromos autók, mert egyszerűen még nincs belőlük elég, és nagyon kevés forog a piacon – míg az elektromos autók ma tényleg sokkal inkább elterjedtek.
Pedig a hidrogénüzemű autóknak számos előnye van:
- Egyik fő előnye, hogy a kipufogócsőbe nem kerül károsanyag-kibocsátás – csak víz. (Ettől függetlenül mindkettőt a kibocsátáscsökkentő technológiák élvonalába helyezi az autóipar)
- A hidrogénautók másik előnye az elektromos autókkal szemben az, hogy egy üzemanyagtöltő szivattyúval lehet feltölteni, ami néhány percet vesz igénybe. Hasonlóan a benzines vagy dízelautókhoz, itt csak tankolunk, fizetünk, és máris folytathatjuk a napunkat, ahelyett, hogy órákat kellene várnunk arra, hogy ugyanannyi hatótávot töltsünk az akkumulátorba.
- Nem mellesleg nagyobb futásteljesítményre képesek, akár 600km felett is.
a hidrogén azonban nem teljesen zöld. A hidrogénautóban használva ugyan tiszta, de ahhoz, hogy a (folyékony) hidrogén az üzemanyagszivattyúkba kerüljön, sok energiára van szükség, és a jelenlegi termelés nagy része fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával történik. Így a kritikusok szerint ma még jobban hozzájárul a globális felmelegedéshez, mint mondjuk egy szélerőműből származó energiával feltöltött elektromos autó.
Lassacskán, de azért növekszik a hidrogénautós piac is
Bár 2011 óta összesen 41 700 darabot adtak el a globális piacokon, 2021-ben – a JATO Dynamics által összesített adatok szerint – mintegy 15 500 darabot, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hidrogénautók tavalyi volumenének 98%-át mindössze két modell adta: a Hyundai Nexo és a Toyota Mirai, de meg kell említeni még a Honda Clarity néhány példányát is. Ha mindehhez hozzászámoljuk a többi márka tesztautóit vagy nemrég fejlesztett modelljeit, akkor jön ki a totál darabszám. A növekedés viszont egyértelműen kétszámjegyű, 2021-ben az előző évhez képest 84% volt. A szerény számok mögött egyelőre a magas ár és az infrastruktúra alapvető hiánya húzódik.
Van egyáltalán jövője a hidrogénautóknak?
Az autóipari hidrogén üzemanyagcellák már évtizedek óta léteznek, és már régóta tyúk-tojás helyzetben vannak: a hidrogéntöltő pontok száma valószínűleg akkor fog növekedni, ha több FCEV lesz, és az ilyen autók csak akkor lesznek népszerűek, ha lesznek helyek, ahol megtankolhatják őket.
Elindulhat-e jobban a piac, hozva magával idővel a infrastruktúra-fejlesztést? Vagy előbb ki kell építeni a hidrogéntöltő szivattyúk hálózatát, ami megalapozhatja a szélesebb körű keresletet?
Sok nyugati országnak drasztikusan át kellene alakítania energiaellátását ahhoz, hogy a hidrogén tömegközlekedési üzemanyagként életképes legyen. Az, hogy ma még nincs elég infrastruktúra ahhoz, hogy a széles körű bevezetés valószínűsíthető legyen, változhat a kormányok és az ipar hosszú távú beruházásai és irányítása hatására.
A hidrogénnek a közlekedésben betöltött szerepe várhatóan rohamosan fejlődni fog, ebben a telephelyi közlekedés, köztük az autóbuszok veszik ki leginkább a részüket. Az üzemanyagcellás hidrogénbuszok hatótávolsága ugyanis hasonló a dízelüzemű társaikéhoz.
A H2 csak a haszongépjárműveket fogja hajtani?
A politikusok -s így a szakértők is- ma azt jósolják, hogy a hidrogén a nehéz tehergépjárművekre fog leginkább összpontosítani. 2030-ra a hidrogén számos közlekedési módban, többek között a nehéz tehergépjárművekben, buszokban és a vasútban, valamint a kereskedelmi hajózás és a légi közlekedés korai szakaszában egyaránt használatos lesz. Elemzésünk szerint 2030-ban akár 6 TWh igény is lehet a közlekedésből származó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénre.
Személygépkocsik tekintetében érdekes módon nem számolnak széles körű elterjedéssel.
Mindesetre a zéró kibocsátású járművek lassan, de biztosan monopolizálni kezdték a piacot. Óriási lesz a verseny, hogy vajon az elektromos vagy a hidrogén meghajtású technológia szolgálja ki majd leginkább a környezetbarát igényeket, de néhány éven belül biztosan csak hidrogén vagy elektromos meghajtású autó közül választhatnak a fogyasztók.
