Az LMP közérdekű adatkéréssel fordul az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséghez, hogy megtudja: az idén mekkora volt az egyes anyagáramok kibocsátása Magyarországon.
Jávor Benedek (LMP), az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke azt követően beszélt erről, hogy a bizottság meghallgatta Vámos Oszkárt, az OHÜ ügyvezetőjét a szervezet idei tevékenységéről. Jávor Benedek azért szeretné tisztázni a kibocsátás pontos mértékét, mert úgy ítéli meg, hogy az idén Magyarország nem tudja teljesíteni az unió által elvárt 60 százalékos visszagyűjtési arányt. Emiatt pedig szankcióra számíthat az ország – az ügyek átfutásának ideje miatt – várhatóan 2014-ben – vélte az ellenzéki politikus.
A termékdíj-szabályozás bevezetését követően teljesen átalakult a magyar hulladékgazdálkodási rendszer, és létrehozták az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget. Az új szervezet felállításának célja az volt, hogy hatékonyabban és átláthatóbban működjön ez a rendszer, ám ezt Jávor Benedek szerint nem sikerült elérni. A rendszer működése továbbra is áttekinthetetlen – mondta a bizottság elnöke.
Példaként hozta, hogy a 2011-ben a kibocsátott 850-900 ezer tonnányi csomagolóanyag 55-56 százalékát sikerült visszagyűjteni, és az idén várhatóan a visszagyűjtési arány nem éri el az 50 százalékot sem. A kibocsátás ugyanakkor előreláthatólag meghaladja majd az 1,1 millió tonnát. Jávor Benedek úgy értékelte, hogy ez visszatükrözi a szabályozás anomáliáit is.
Vámos Oszkár, az OHÜ ügyvezetője ugyanakkor az MTI-nek azt mondta, hogy egy év alatt a hulladékgazdálkodás területén sikerült létrehozni egy új, minden szempontból működőképes rendszert. Működik az ellenőrzés, a nyomon követés, az adatszolgáltató rendszer és a finanszírozás is – mutatott rá. Az ügyvezető véleménye szerint az OHÜ működtetésében még az ez év eleji 1,6 milliárd forintos zárolás sem okozott gondot. Voltak ugyanis olyan területek – például a társított hulladékok esetében -, ahol a tervezettnél kisebb volt a gyűjtési igény a szolgáltatók részéről. A társított hulladékoknál a gyűjtés finanszírozására 400 millió forintot szánt az OHÜ, míg az igény a 25 százalékot sem érte el – tette hozzá. Így az idén a finanszírozásra rendelkezésre álló mintegy 13,5 milliárd forint elegendő lesz, mivel a számítások szerint az OHÜ több mint 12 milliárd forintot fizet ki a szolgáltatások ellenértékeként – ismertette az ügyvezető.
A bizottsági ülésen a honatyák főként arról faggatták Vámos Oszkárt, hogy miként lehet a rendszert még hatékonyabbá tenni. Felvetették, hogy jó volna a lakossági szelektív hulladékgyűjtést a jelenlegi 10-15 százalékos arányról nagyobb mértékűre emelni. Arról ugyanakkor már nem volt egyöntetű a képviselők véleménye, hogy a betétdíjas rendszer visszaállítása segítené-e a magyar hulladékgazdálkodás korszerűsítését, vagy miként lehetne az építési és a bontási hulladékot hatékonyabban hasznosítani.
