A FAO római központjában mutattak be néhány jó példát az országok arról, hogyan állunk az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra adott válasszal a mezőgazdaságban. Íme néhány sikeres klímabarát mezőgazdasági megoldás.
Az éghajlatbarát mezőgazdaság irányába tett újabb lépésként országok képviselői 2017. április 28-án bemutatták tapasztalatukat a FAO központjában Rómában, hogy hogyan tudnak a klímaváltozás hatásaival megbirkózni és csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátásukat anélkül, hogy ezzel az élelmiszertermelést akadályoznák. A találkozóra az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tanácsi ülésszaka során került sor.
Az „éghajlatbarát mezőgazdaság” (climate-smart agriculture) egy olyan módszert jelent az élelmezési rendszer átalakítására, melynek célja a termelékenység fenntartható növelése és ezzel párhuzamosan a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a káros gázkibocsátás csökkentése.
Erős támogatás Tanzániában
Tanzánia mezőgazdasága becslések szerint évente 200 millió dollár veszteséget kénytelen elkönyvelni az éghajlatváltozás miatt. Ezt megelégelve a kormány a klímabarát megközelítést beépítette a tervezési és költségvetési politikákba, illetve az ezzel kapcsolatos kutatásokra szánt összegeket is növelni szándékozzák. Például kevesebb vizet igénylő rizstermesztési módszert vezettek be öt tanzániai régióban néhány évvel ezelőtt. A gazdák megtapasztalták, hogy mérsékelt öntözés ellenére növekedett a hozamuk, ami a szárazsággal küzdő területeken nem elhanyagolható eredmény.
Amina Juma a rizsföldjét gondozza Tanzániában. Kép: ©FAO/Daniel Hayduk
A környezetkímélő mezőgazdaság az ország északi részén szintén hatékonynak bizonyult. Ott ennek keretében az édesburgonya, kukorica, cirok és pamut szárazságtűrő fajtáit részesítették előnyben, és természetes trágyázást alkalmaztak talajjavításra. Ezek hatására a termelékenység négyszeresére nőtt a normál művelésű földekhez képest.
Szakértők a tejelő tehenek magas tejhozamú fajtáját tenyésztették ki, melyek révén gazdák kisebb állatállomány mellett tettek szert nagyobb jövedelemre. Nem elhanyagolható tényező, hogy közben az üvegházhatású gázkibocsátás is mérséklődött.
Küzdelem a természet erőivel Vietnámban
Tavaly mintegy 700 000 hektár földterület (főként rizs) szenvedett súlyos károkat természeti katasztrófák hatására Vietnámban. Ennek következtében 800 000 tonna rizs kiesett a termelésből, és több mint egymillióan kerültek az éhezés szélére. A helyzetre adott válasz magába foglalt számtalan intézkedést országos és helyi szinten a változó éghajlathoz való alkalmazkodásért és a katasztrófaveszély megfelelőbb kezeléséért.
Rizsföldek helyére gyümölcsfákat és szőlőt ültettek, melyek kisebb vízigénnyel bírnak és másodlagos jövedelemforrást kínálnak a gazdáknak. Jó időjárás esetén újra vethető rizs ezekre a területekre. Az északi hegyvidékeken és az ország központi részén az élelmiszernövény-földek közé fákat (gyümölcs- és ipari felhasználású) telepítettek, mely szintén jövedelemforrást jelent a termelők számára amellett, hogy a talajromlást is csökkenti.
A növénytermesztés az akvakultúrával való ötvözése is egy bevált módszer Vietnámban. Ilyen többek között a bio ráktenyésztés a mangrove erdőkben, mely a part menti sávban élők számára biztosít megélhetést. A háztáji sertéstartókat arra biztatják szakértők, hogy organikus emésztést könnyítők használatával tegyék alkalmassá a keletkezett hulladékot a biogáz előállítására, amit aztán a napi tevékenységükhöz használhatnak fel újra (főzés, világítás). Vagy akár szétteríthetik a rizsföldeken azok táplálására.
A FAO székházban tartott rendezvényen résztvevők hangsúlyozták, a klímabarát intézkedéseket be kell építeni a szakpolitikai intézkedésekbe és a gazdák körében is terjeszteni kell.
