Az Európai Unió 3%-os mélyfelújítási rátát vár el a mostani 1%-nál kisebb arányhoz képest, ami évi 120-130.000 lakást jelent Magyarországon, de ehhez számos tényező szükséges: egyszerű és kiszámítható felújítási programok, elegendő szakember, innovatív magánfinanszírozási megoldások, az energetikai tanúsítványok hozzáférhető adatbázisa, a lakók meggyőzése a megtérülésen túl és az energiaszegénység kezelése. Mindeközben jövő évtől már nem támogatható EU-s forrásból a régi gázkazánok cseréje. A kihívásokról és megoldásokról szólt a REDay 2024 konferencia.
Szerdán rendezték Magyarország első, kimondottan az épületfelújításokra fókuszáló konferenciáját, a Renovate Europe Dayt + Hazai Felújtás Napját. Lantos Csaba, energiaügyi miniszter fővédnökségével és az Európai Uniós elnökség hivatalos partnerrendezvényeként megvalósult konferenciát a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és nemzetközi ernyőszervezete, a Renovate Europe Campaign (REC) szervezte.
Épületfelújítások = versenyképesség, ellátásbiztonság, megfizethetőség, új munkahelyek
A több, mint 200 fő részvételével zajló eseményt Adrian Joyce, a REC igazgatója azzal nyitotta meg, hogy az Európai Unió célja a 2030-ra elérni az évi 3%-os mélyfelújítási arányt a jelenlegi 1 % alatti szintről. A délelőtti szekció közönségét Ditte Juul-Jorgensen, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatója videó üzenetben biztosította arról, hogy az Európai Bizottság elkötelezett az épületek kibocsátásmentessé tétele mellett 2050-ig, aminek eléréséhez az Unió többféle forrásból biztosít támogatást a tagállamok számára. Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára a hazai eredményeket foglalta össze, prof. Botos Barbara, Magyarország Klímanagykövete pedig globális környezetbe helyezte az épületfelújítások témáját. A magyar helyzetet elemző részben Pálffy Anikó, a MEHI szakmai vezetője mutatta be a szervezet eredményeit, majd Tatiana Bosteels, az Európai Befektetési Bank (EIB) vezető közgazdásza az épületfelújítások finanszírozási igényéről beszélt: 2030-ra 150 milliárd eurót kellene épületfelújításokra költeni, amelynek 70%-át magánfinanszírozási forrásból szükséges előteremteni. Határ Renáta, az Építési és Közlekedési Minisztérium építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára a GDP 13%-át adó hazai építőipar helyzetére és az ellátásbiztonságra, az építőanyagok terén a minél kisebb importarány elérésére hívta fel a figyelmet.
Az ipar ármaximálás mellett kiszámítható korszerűsítési programokat vár
A plenáris előadásokat két kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen Horváth Viktor, Noemi Ritea, a VELUX magyarországi és romániai marketing igazgatója és Radek Bedrna, a Knauf Insulation Kelet-Európa és Közel-Kelet ügyvezető igazgatója, valamint Tatiana Bosteels, Radovan Jelasity, a Magyar Bankszövetség elnök-vezérigazgatója, Mario Giordano, a Signify kormányzati ügyek globális vezetője és Andrzej Kielar, a Rockwool Közép- és Kelet-Európai ügyvezető igazgatója vett részt. A beszélgetéseken elhangzott, hogy a szakképzett munkaerő hiányának orvoslására a Minisztérium Magyarországon átképzési programot kíván indítani és jó gyakorlatként mutatták be az Otthonfelújítási Program maximalizált árait. Az ipari szereplők az állami programok kiszámíthatóságának fontosságát hangsúlyozták, mert az építőipari inflációt okozó keresleti csúcsokat ezzel lehetne keretek között tartani. Szó esett az eddig napelem telepítésre használt kamatmentes hitelprogram kiterjesztéséről az energiahatékony beruházásokra, és az energetikai tanúsítványok adatainak elérhetővé tételéről, amely nagyban megkönnyítené a banki jelzálogportfóliók zöldülését.
Jövőre már nem lesz támogatás gázkazán cserére
A délutáni lakóépület szekcióban a felvezető előadást Julien Tami, az Európai Bizottság energiahatékonysági szakpolitikusa tartotta az új Épületenergetikai Irányelvről (EPBD). Elmondta, hogy 2030-ig a nem lakóépületek 16%-át kell felújítani, míg a lakóépületeknél 2030-ra az épületek energiafogyasztásának 16%-kal kell csökkennie, amely eredmény 55%-át a legrosszabbul teljesítő épületeknél kell elérni. További kiemelt téma a fosszilis energiahordozókkal működő fűtő- és hűtőberendezések kivezetése, amelyek telepítését (pl. gázkazánok) 2025-től már nem lehet állami vagy uniós forrásból támogatni. A lakóépület szekció kerekasztal beszélgetésének résztvevői Horváth Viktor, Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity szakpolitikai szakértője, Papp Roland, Nemzetgazdaság Minisztérium lakáspolitika fejlesztésért felelős főosztályvezetője, Tibor Dávid, az ÉVOSZ-HÉT elnöke és a Masterplast elnök-vezérigazgatója és Pásztor András Pál, a Fundamentuma-Lakáskassza Zrt. értéklánc operációs vezetője, moderátora pedig Horváth Áron, a MEHI ügyvezetője volt. A szereplők egyetértettek, hogy az elmúlt 2,5 év építőipari visszaesése után nagyon fontos lenne egyszerű, könnyen pályázható, a felújításokat segítő programokat indítani, hogy az építőiparban ne kelljen kapacitásokat bezárni, megszüntetni. Elhangzott, hogy a differenciálatlan, alacsony rezsiár akadálya a felújításoknak, de többen bizakodnak, hogy az eddig állampapírokban tartott befektetéseket és a lakástakarék-pénztári megtakarításokat korszerűsítésekre fogja fordítani a lakosság. A döntéshozók célja, hogy a teljes épületállomány min. 1%-a (40.000 épület) évente megújuljon, ami mélyfelújításokat és új építéseket is jelent.
37% megtakarítás jobb üzemeltetéssel
A középület szekciót Dr. Magyar Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem docense nyitotta meg. A kerekasztal beszélgetés résztvevői Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma- környezetügyi igazgatója moderálása mellett Vass Lajos, az ÉMI fejlesztési igazgatója, Ringhoffer Örs, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője, Turbucz Gergely, az Elektro-Kamleithner Kft. projektvezető mérnöke és Csőzik László, Érd polgármestere voltak. Többek között elhangzott, hogy az önkormányzati épületek felújításában az European City Facility (EUCF) program, az ESCO konstrukció, valamint az ÉMI és a Bankszövetség kooperációjában tervezett, új pénzügyi termék tud finanszírozást biztosítani. Nagyon fontos lenne egy középületi információkat tartalmazó adatbázis felállítása a monitoring miatt, de a közbeszerzések felgyorsítása is feltétlenül szükséges. Az épületautomatizálásban nagy potenciál rejlik, akár 30-30-37%-ot is meg lehet takarítani jobb üzemeltetéssel, okoseszközökkel.
Örüljünk az ingyenes padlásfödémszigetelésnek?
A finanszírozási szekció fókuszában a 2021-ben bevezetett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) volt, amelynek bevezető előadását Tibor Dávid tartotta, a kerekasztal résztvevők pedig Vedres Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője, Szalai Gyula, az MVM Energiahatékonysági Iroda vezetője, Czinege Zoltán, az Alfaped Kft. kutatásfejlesztési igazgatója és dr. Uzonyi Zoltán, az ista Magyarország Kft. ügyvezetője voltak, Pálffy Anikó moderálása mellett. A szereplők és közönség egyetértettek, hogy egyre több épületenergetikai beruházásnál kiegészítő finanszírozást jelenthet az EKR. A lakossági szektorban ez indította be az ingyenes padlásfödém szigetelést; de van már példa a homlokzati szigetelőlapra féláron; társasházi kedvezményes egyedi mérés, és költségmegosztás EKR finanszírozására is, de minden esetben komolyabb ellenőrzésre, jobb szabályozásra van szükség az anomáliák elkerülésére, megszűntetésére. Mindenki fontosnak tartotta a szemléletformálást, a fogyasztók tudatosítását, amit több ipari szereplő már felvállalt, de érdemes lenne együttműködni ezen a területen.
Ne az emberekre bízzuk az üzemeltetést!
A kereskedelmi épület szekciót Celine Carré-nek, a Saint Gobain Európai Public Affairs vezetőjének és Tóth Nellinek, az MN6 Energiaügynökség ügyvezető partnerének előadása nyitotta meg, a kerekasztal résztvevők pedig Beleznay Éva, fenntarthatósági szakértő moderálása mellett Baross Pál, a Greenbors Consulting vezető ingatlan-stratégiai tanácsadója, Kocsány János, a Graphisoft Park vezérigazgatója, Kovács Tamás, a WING gazdasági vezetője és Szebenyi Miklós, a Generali Ingatlan Kft. ügyvezetője voltak. A kereskedelmi épületek korszerűsítésénél az egyik legnagyobb nehézség, hogy lakva kell felújítani, másrészről a bérlők és a beruházók is a minél automatizáltabb üzemeltetést preferálják. A legoptimálisabb felújítást pedig akkor lehet elérni, ha a beruházó-tulajdonos és az üzemeltető ugyanaz a szervezet, mert ilyenkor már a tervezésnél érvényesülnek a legmagasabb szintű energiahatékonysági elvárások.
A konferencia keretében a résztvevők Barta Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai vezetője és Flaisz Ágoston, a tervező Planet Energy Magyarország tulajdonos-ügyvezetője vezetésével épület bejáráson is részt vehettek az „Év Zöld Beruházása” díjjal kitüntetett, mélyfelújított, AA+ besorolású Gellért Campuson. A felújításokkal kapcsolatos jelenleg futó magyar projektek bemutatására hozták létre a project cornert, amely az egyetem folyosóin mutatta be az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. (ÉMI) három projektjét (EPBD.wise, RenoInvest, tunES), az Energiaklub két programját (SURF és EU-Peers) és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület Renoverty projektjét.
