A Renault bejelentette, hogy évi 50 millió eurót fordít a motorok károsanyag-kibocsátását csökkentő technológiai fejlesztésekbe annak érdekében, hogy csökkenjen az eltérés a próbapadokon mért és a tényleges használat során kibocsátott tényleges mennyiségek között.
A Renault jelezte, hogy a tényleges utcai nitrogénoxid-kibocsátás a saját modelljeinél is minden bizonnyal lényegesen meghaladja a gyárilag megadott értékeket, hangsúlyozta azonban, hogy a motorok vezérlő szoftverében nincs az emissziós értékeket manipuláló modul.
A Deutsche Umwelthilfe (DUH) egy hónappal ezelőtti jelentése szerint az új Renault Espace modell a megengedett értéknek a 25-szörösét bocsátja ki nitrogénoxidból, ha a mérést nem hideg, hanem meleg motorral hajtják végre. A Renault erre azt válaszolta, hogy a méréseket az érvényes teszteljárás szerint hajtják végre.
A Volkswagen szeptemberben kirobbant 11 millió autót érintő dízelbotránya az emissziós értékeket manipuláló szoftverek mellett magára a teszteljárásra is ráterelte a hatóságok figyelmét. A teszteljárás során mért emissziós értékek ugyanis sok esetben manipuláció nélkül sem egyeznek meg a tényleges utcai használat során jelentkező értékekkel. Európában ezért 2017-től a tényleges használatot pontosabban tükröző teszteljárást vezetnek be a járművek emissziós értékeinek a meghatározására. (MTI)
A nagy kérdés az, hogy az egyre perspektívátlanabb technológiába miért invesztálnak, ahelyett, hogy pl. az elektromos autókkal kapcsolatos (pl. akkutechnológiai) kutatásokat finanszíroznák.
