Két hónapon át minden egyes nap 15 ezer énekesmadarat öltek meg orvvadászok egy ciprusi brit katonai bázison tavaly ősszel. A madarakat aztán éttermeknek adják el, a hírhedt Ambelopoulia nevű étel ugyanis ezekből az apró állatokból készül.

Ijesztő mértékű természetkárosítás történt egy ciprusi katonai bázison: közel egymillió énekesmadarat öltek meg, hogy aztán éttermekben ínyenc fogásokat készítsenek belőlük.  A brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB) felszólította a Ciprusi Honvédelmi Minisztériumot arra, hogy hozzon szigorúbb intézkedéseket az orvvadászat visszaszorítására. A szervezet továbbá úgy véli, a „fekete hús” értékesítésére komoly hálózatok is kiépültek.

A minisztérium visszautasította az RSPB vádjait, és egyúttal megkérdőjelezték a jelentés hitelességét. A The Guardian cikkében megszólalt szóvivő szerint eddig is sokat tettek az ügy érdekében, több mint 50 illegális madárvadászt fogtak el, és lefoglaltak 450 darab hálót, illetve közel 300 darab egyéb, madarak befogására használt eszközt. A tetten ért orvvadászok amúgy kemény büntetésre számíthatnak, 17 ezer dollárt kell fizetniük, de akár hároméves börtönbüntetést is kaphatnak.

Ambelopoulia

A madarakat engedély nélküli madárfogó hálókkal és csapdákkal ejtik foglyul, aztán kegyetlen módon végeznek velük, általában fogpiszkálót szúrnak a torkukba. Olyan is előfordul, hogy az állatokat nem ölik meg, hanem ragasztószalaggal összekötik a lábukat és még élve szállítják őket. A leginkább veszélyeztetett fajok közé tartozik a vörösbegy és a barátposztáta.
 

Haszon miatt tehették

Természetvédők becslése szerint több, mint kétmillió költöző madarat ejtettek el orvvadászok Cipruson az ősszel – közölte ma a Birdlife Cyprus állatvédő szervezet.  A szeptemberi és októberi vizsgálatok szerint "drámai a helyzet" a földközi-tengeri szigeten.
A madarak elfogására használt hálók száma az egy évvel korábbihoz képest csaknem megduplázódott. A hatóságok és a különböző természetvédelmi csoportok szerint Cipruson a vadorzók összesen mintegy 16 kilométernyi hálót feszítettek ki és több mint hatezer ragacsos csapdát helyeztek el.

A madarak elfogásához enyvvel kennek be ágakat, hogy az ott megpihenő szárnyas beleragadjon. Bizonyos madarak, többek közt az énekes rigó (Turdus philomelos) és a barát poszáta (Sylvia atriapila) ínyencfalatnak számítanak a szigeten, ezáltal nagy hasznot hoznak az éttermeknek. Egy tucatnyi madár 80 eurót (25 ezer forintot) is érhet, holott fogyasztásuk hivatalosan tilos.

Évente tízmillió madarat fognak el 

A ciprusi vadorzás ellen küzdő hatóságok becslése szerint a madarakkal való illegális kereskedelem forgalma évente 15 millió euró (4,5 milliárd forint) is lehet. A vadászat főszezonja az ősz, amikor a vándormadarak a leghízottabbak.  Az illegális üzletben hozzávetőleg mintegy 3-4 ezer orvvadász érdekelt. A vadorzás csúcspontjának számító kilencvenes években az akkori becslések szerint évente csaknem tízmillió madarat fogtak el. Az Európai Unióba való belépés idején a hatóságok határozottabban léptek fel a vadorzók ellen, de Ciprus 2004-es EU tagsága óta ez a határozottság alábbhagyott – véli a Birdlife Cyprus. 

Madarak milliói számára Egyiptomban véget ér a vonulás

A vonuló madarak százmillió nem az időjárási viszontagságok, nem a hosszú út miatti kimerültség, hanem a rájuk vadászó ember miatt pusztulnak el. Minden év augusztusában több száz kilométer hosszúságú hálórendszert állítanak fel Egyiptomban, ami ideje korán véget vet milliónyi madár vándorlásának.