Az 5G szélesebb körű használata döntő faktor lehet az Európai Zöld Megállapodás ambiciózus céljainak elérésében. Egy – a glasgow-i klímacsúcs alkalmából megjelent – tanulmány rávilágít, hogy az Európai Unió 2017-es kibocsátásának akár 20 %-ával is csökkenthető lenne a karbonszennyezés az alapvető digitalizációs megoldások szélesebb körű használatával.
A szakmai anyag szerint abban az esetben, ha a négy legnagyobb kibocsátást generáló szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – kihasználná az 5G által nyújtott megoldásokat, az akkora csökkentést hozhatna, mint ha minden hetedik unióban közlekedő autót levennénk az utakról.
Az Európai Unió az Európai Zöld Megállapodás égisze alatt céljául tűzte ki, hogy 2050-ig karbonsemlegessé tegye a kontinenst, 2030-ig pedig az 1990-es referenciaszinthez képest 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. A digitalizáció eddig is kulcsszerepet játszott ezekben a törekvésekben, a koronavírus-járvány pedig megmutatta, hogy a későbbiekben még a mostaninál is fontosabbá fog válni.
A McKinsey´s Net-Zero Europe című friss kutatásának számításai szerint 2030-ra a célként megfogalmazott éves 1400 millió tonna szén-dioxid-ekvivalens (Mt CO2e) kibocsátáscsökkentés 40%-a közvetlenül a kommunikációs hálózatok és hálózatokra való kapcsolódás elérhetőségétől fog függeni.
Az 5G lehet a kulcs a klímasemlegesség eléréséhez
A klímacélok eléréséhez az 5G kapcsolatok kiépítése és alkalmazása is nagyban hozzájárulhat – derül ki a tanulmányból. Ha négy legnagyobb kibocsátású szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – magáévá tenné az 5G által nyújtott megoldásokat, akkor a korábbiakon túl még évi 55–170 Mt CO2e kibocsátást spórolhatnának meg – ez annyit jelent, mint ha az Európai Unióban közlekedő minden hét autóból egyet levennénk az utakról. A legnagyobb kibocsátáscsökkenés az 5G alkalmazásával az energia szektorban lenne elérhető (akár 75 Mt CO2e). Az 5G-s környezeti szenzorok széleskörű felhasználásával például olyan rendszereket lehet kiépíteni, amelyek valós időben szabályozzák az épületek energiafogyasztását a pazarlás csökkentése érdekében, de a megtermelt megújuló villamosenergia elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni az elektromos hálózatból az 5G-n érkező adatok segítségével.
Az energetika mellett az 5G számos területen játszhat főszerepet a gyárak digitalizációjától a flexibilis munkavégzésen át a közösségi közlekedésig. A tanulmány szerint 2030-ra az 5G-re is építő digitalizációs megoldások révén – közvetlenül vagy közvetve – a 2017-es teljes uniós kibocsátás 20 százalékának megfelelő, azaz 720 millió tonna CO2 szennyezéscsökkenést lehetne elérni. Különösen kecsegtető potenciál rejlik a hálózatokban a közép-kelet-európai régióban, ahol 2-5%-ra tehető az 5G potenciális emissziócsökkentő hatása (ez az érték csak az északi országokban nagyobb).
Kivédhető az 5G-re való átállás miatti környezetterhelés
Fontos kérdés, hogy az 5G használata által megnövekvő adatforgalom és az azt kiszolgáló infrastruktúra mekkora és milyen plusz környezeti terheket generál. Amennyiben az 5G-s megoldásokat ugyanolyan módon használnánk, mint a 3G és 4G hálózatokat, akkor az energiafogyasztás drasztikus növekedése következne be, egyes szolgáltatók akár kétszeres növekedéssel is számíthatnának. Az 5G azonban – ha megfelelő körültekintéssel alkalmazzák – az energiafogyasztás jelentős csökkentését is lehetővé teszi. Az Ericsson által kidolgozott holisztikus megközelítés négy alapelve iránytűként szolgálhat arra, hogy az 5G-t miként lehetséges környezetbarát módon működtetni:
- A hálózat hardveres modernizációja
- Energiatakarékos szoftverekre való átállás
- Az 5G hálózatok precíz kiépítése
- A mesterséges intelligencia adta előnyök kihasználása az infrastruktúra működtetésében
Ezen alapelvek a figyelembevétele a környezettudatosságon felül más előnyökkel is szolgálhat a szolgáltatók számára, például csökkenthetik a költségeket, és a növekvő hálózati forgalom hatékonyabb kezelését is segítheti.
Dél-Korea példája: így járul hozzá a gazdaság növekedéséhez az 5G
Az 5G hálózatok kiépítettsége azonban nagy különbségeket mutat térségenként. Az Ericsson egyik idei mobilitási jelentése szerint 2020 végére a világ lakosságának 15 százaléka rendelkezett 5G lefedettséggel, ez az előrejelzések szerint 2027-re 75 százalékra is nőhet. A jelenlegi becslések szerint 2027-re az észak-amerikai és észak-kelet ázsiai régió lakosságának 95 százaléka már rendelkezni fog 5G lefedettséggel, míg Európában ez az arány csupán 80 százalék lesz.
Az 5G lefedettség nemcsak a dekarbonizációt segítheti, hanem a GDP-t is. Ez látszik például Dél-Korea példájából, ahol a lakosság már több mint 90 százaléka jelenleg is rendelkezik 5G lefedettséggel. Előrejelzések szerint 2025-re az 5G legalább 30,3 milliárd amerikai dollárral fog hozzájárulni az ország gazdaságához.
5G KÉRDŐJELEK
Már most is rengeteg energiát igényelnek, de az évtized végére megtízszereződik a fogyasztásuk. Ezzel a felütéssel nehéz lenne eladni a világnak a mostanában 5G-re váltó mobilhálózatokat. A telekommunikációs óriások nemcsak azt tervezik megakadályozni, hogy a hátrányok felzabálják az új generációs hálózatok által biztosított előnyöket, más módon is zöldítenék a szektort. Részletek >>>
